Page 367 [367]
nagy távlatokat átfogó rendszert épít fel, mégis a mindennapokhoz közel álló, könnyen
aprópénzre váltható elveket rögzít.
A bevezető után a szerző az új társadalmi szerződés alapfogalmainak történeti metsze¬
tét mutatja be. Az együttélés szabályai, így az önuralom, az igazmondás és az igazsá¬
gosság ideálja az egyiptomi szövegekben az Óbirodalom korától a későkorig és a ró¬
mai hódításig nyomon követhetőek, és minden bizonnyal hatást gyakoroltak az óke¬
resztény egyházatyák gondolkodására is. A felebarát iránti keresztény szeretet meg¬
nyilvánulásait a középkorban az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek — melyek
közül a szerző a balgák intését, a szegények táplálását és felruházását, az úton lévők
elszállásolását, a betegek és rabok látogatását, a halottak eltemetését emeli ki — az új¬
korig kimutatható tana foglalta rendszerbe. A felvilágosodás korába az Aranyszabály
(Mt 7,12) vezet át, amely , hidat jelent jámborság és emberiesség, vallásosság és felvi¬
lagosodas, hit és értelem között. Ez az alapelv mindenkit egyesíthet. Ez a belátás cso¬
portokon belül és a csoporthatárok felett átívelően is érvényes, és így összeköt némete¬
ket és keresztényeket bármilyen származású emberekkel."! A több évezredes kulturális
folyamat szervességét az magyarázza, hogy az alapvető erények az emberekben általá¬
nosan meglévő érzelmeken alapulnak — állítja a szerző Siegfrid Kracauer elméletét
segítségül hívva.
A továbbiakban a szerző azt vizsgálja, hogyan alapozhatóak meg az emberi együttélés
egyetemes szabályai. A kérdés egyik oldalát az emberi jogok alkotják. Bár ezek érvé¬
nyesülése sem a 18. századi, sem a II. világháború után született nyilatkozatokkal, sem
pedig napjainkban nem vált egyetemessé, az aktuális helyzetben az egyénre alapozva
kulturális kontextustól függetlenül is általánosíthatóak. A másik oldalt az emberi köte¬
lességek jelentik, amelyek a társadalmi érintkezés szabályait rögzítik, ennélfogva még
inkább alapvetőnek tűnnek. A szabadságok rendszere ugyanis csak ezeknek köszönhe¬
tően válik működőképessé: a közlekedés, a csapatjátékok és a zenekarok példája azt
szemlélteti, hogy , a társadalom rá van utalva a tiszteletteljes együttélés szabályaira."
Evvel vág egybe a jogok és a kötelességek antropológiai, művelődéstörténeti beágya¬
zottsága: míg az emberi jogok az európai kultúrában gyökereznek, de egyetemesnek
tekintjük őket (universal), addig az emberi kötelességekről szóló tanítás valamennyi
kultúra része, az emberiség közös, több évezredes tapasztalati tudását alkotja (univer¬
sell).°
Assmann az érvelés során élesen bírálja Thomas de Maiziére szövetségi beliigyminisz¬
ternek a német irányadó kultúra (Leitkultur) megalapozását célzó, 2017 áprilisában
közzétett tíz pontját, viszont lehetséges megoldásként utal az Egyesült Nemzetek Szer¬
vezetének éppen húsz évvel korábbi egyetemes nyilatkozatára. Míg ugyanis de Ma¬
iziére javaslata nem tud felülemelkedni a német többségi társadalom nézőpontján, az
ENSZ nyilatkozata — amely szövegszerűen is hivatkozik az Aranyszabályra — olyan
alapelveken nyugszik, amelyek a világon mindenütt egyformán jelenvalóak és érvé¬
nyesek.
367