Stranica 361 [361]
Az aranykorra való visszaemlékezés, amikor a spanyol lakosok békében és jólétben
éltek, nemcsak az áldozati retorika fontos építőköve, hanem döntő szerepet játszik a
heroizálás frame-jeiben is. Ezidáig kevés kutatás foglalkozott a kollektív emlékezet és
a kollektív akció közötti kapcsolattal, így keveset tudunk arról, hogy a társadalmi cso¬
portok emlékezete hogyan befolyásolja a csoport tagjait a politikai részvételben). Az
eddigi eredményeim azt mutatják, hogy a kollektív emlékezet aktivizálja az adott cso¬
portok tagjait, olyan módon, hogy erősíti társadalmi öntudatukat. A kutatási adatok
igazolják, hogy az , arany múlt" és a korábbi társadalmi ellenállás emlékei, amikor az
újonnan érkezett spanyol lakosoknak saját maguknak kellett kiállniuk a jogaikért a
helyi önkormányzatnál, pozitívan hatottak a mobilizációs folyamatokra. Ezek a koráb¬
bi lokális harcokról szóló narratívák egy keretet alkottak és ennek tükrében ábrázolták
a jelenlegi, gettósítás elleni küzdelmüket. Továbbá, a kemény munkáról és a lakosok
elhivatottságáról szóló történetek biztosították az aktorok számára a szükséges érzelmi
energiát, ami elengedhetetlen a kollektív cselekvéshez. A kollektív emlékek segítségé¬
vel az áldozati szerep uralkodó érzelmeit, mint például a személyes sértettséget, tehe¬
tetlenség-érzetet, csalódottságot és frusztrációt, aktivitást elősegítő érzelmek váltották
fel, mint pl. a düh, a felháborodás, és a cselekvési kényszer." Egy adatközlőm kijelen¬
tette: , Tudod, a szüleim Andalúziából jöttek ide egy fillér nélkül. És kemény munkával
kikaparták maguknak és a gyermekeiknek a gesztenyét. Keményen dolgoztak, kemény
életük volt. De harcoltak. Mi is harcolunk a környéken. Itt nőttem fel, én ide kötődöm,
nem fogom feladni, nem fogok elmenni. Az előző generáció erős volt, és erős gyereke¬
ket nemzettek. A szüleim és a többiek harcoltak az önkormányzatok ellen, elszenvedték
a diszkriminációt, de harcoltak tovább a jogaikért. Nem vagyunk mi sem kis nyd¬
picok...”
Konklúzió
A nagyfokú mecsetellenesség Katalóniában fontos társadalmi, politikai és jogi követ¬
kezményeket vont maga után. Számos esetben a mecsetellenes akciók sikeresek voltak
és meggátoltak új mecsetek létrehozását az adott környéken. Jordi Moreras szerint a
régióban 2003 óta csökkent az új mecsetek építésének aránya; ezt azzal magyarázza,
hogy a muszlimok tartanak a helyiek esetleges ellenséges érzelmeitől. A mecsetellenes
retorika hasznos forrásnak bizonyult a konzervatív és szélsőjobboldali politikai pártok¬
nak (mint például a Plataforme per Catalunya), amiknek célja, hogy támogatást szerez¬
zenek azokon a területeken, ahol hagyományosan nem voltak nagy befolyással.
A kutatásom azt mutatja, hogy az muszlim-ellenes érzések nem féltetlenül skatulyáz¬
félelmet vagy indokolt aggodalmat, amely racionálisan az érintettek szomszédságában
lezajló negatív fejleményekhez köthetők. A katalán mecsetellenes diskurzus meghatá¬
rozó tényezője nem, hogy a muszlimok nem fehérek/keresztények/európaiak, hanem
puszta a jelenlétük a városi térben. Az iszlamofóbia kifejezés egy extrém változattá
radikalizálja ezeket a gondolatokat, érzéseket. Az iszlamofóbia kategóriája az összes
361