Stranica 341 [341]
annyit tesz, mint , az emberi tevékenység eredményeképpen bekövetkezett ökológiai
változások" történeti—néprajzi, társadalmi és műveléstechnikai, földhasználati és víz¬
rendezési, tájkép-formálási vagy birtokjogi problematikáinak megannyi vetülete, me¬
lyek összességükben az élhetőség és életlehetőség, a gazdálkodási racionalitás vagy a
táplálékbiztonság kortárs kérdéseinek számtalan vetületéig vezetik el a kutatókat."
Ha e kérdéskörökkel lényegében egész kutatói és akadémiai pályája során, több mint
ötven évig kitartóan foglalkozó Andrásfalvy Bertalan bevezető és alapozó munkájából"
nem is merészkedhetnék a szövegsűrűség és halmozott szakértelem legcsekélyebb
momentumának megidézésére sem, nem lehet elkerülni, hogy megemlítsem az akadé¬
mikus professzor, egykori kulturális miniszter, tanszékvezető egyetemi tanár kutatói
körét: a Tanszék hallgatóit, doktoranduszait, akik közreműködtek a kötetcímben is
határolt térség különböző tájain végzett kutatásokban (példaképpen, de nem teljes kö¬
rűen Béres Sándor, Dobai Szilvia, Farkas Judit, Máté Gábor, Pákozdi Ildikó), a rokon
tudásterületek jeles képviselőinek egy másik generációját (Dóka Klára, Filep Antal,
Frisnyák Sándor, Néma Sándor) és a Kárpát-medencei térség levéltáraiban, múzeuma¬
iban, tájnéprajzi vagy geológiai intézményeiben kutatók körét (Fodor Zoltán, Géber
József, Hosszú Csaba, Kiss Andrea, Szabó Péter, Tanai Péter), akik valamiképpen
mind Andrásfalvy , tarisnyájából" nőttek ki, vagy részesedtek a közös kutatás vállalá¬
sából.
Vargyas Gábor, aki nemcsak a bevezető szavak rétora, hanem jó ideig a Tanszék veze¬
tője, a kutatás történeti előzményeinek és a témakör örökségének vállalója is volt,
mindezen tárgyterületek mellett nem pusztán a könyv és a program célját, a munka
lefolyását ismerteti, hanem kiemel egy, a fent említett komplexitás értelmében fontos
momentumot is. A térség ökológiai felületeinek és területeinek nem mellőzhető szerep¬
lője volt a török , hódoltság utáni telepítések, a különböző etnikumok újrarendeződése
a Kárpát-medencében", valamint hogy a vízrendezési tervek, a szőlőtelepítések és a
filoxéra, az erőszakos kollektivizálás és a nagyüzemi gazdálkodás, a kártérítés és utóbb
a privatizáció során ugyancsak bekövetkező változások nem csak antropogének voltak,
hanem egyenesen antropológiaiak is. A változások nyomon követése, a beavatkozások
térképezése, a korábbi (például Vásárhelyi Pál 1823-1845 között készített, mintegy
2200, eddig kiadatlan térképe, a Duna-mappáció? alapján rekonstruálható) és a mai
állapotok összehasonlító vizsgálata valóban nem csupán a földfelszín látható lenyoma¬
tait foglalja magába, hanem olyan izgalmas részkérdéseket is, mint Farkas Judit alapos
áttekintő elemzése, ! mely a tájgazdálkodás és a térségi megtelepedés sajátos példája¬
ként bemutatja, hogy a magyarországi Krisna-völgy kipusztuló tanyahelyből nemzet¬
közi rangú biofarm, a Hare Krisna-mozgalom központja és évente több ezer érdeklődő
turisztikai látványossága lett. Ez fényes példája annak, hogy akár etnikai, akár hitelvű,
akár lokális vagy globális formában az ökológiai tudatosság olyan tanúsága lett életké¬
pessé, amely (mintegy az egész hajdanvolt , Kert- Magyarország" világképet egyetlen
település miliőjébe sűrítve) mintázatát adja a pozitív változásoknak is.
341