Oldal 340 [340]
kezményeit, várható hatásait, előnyeit és hátrányait kívánja társadalomtudományi és
döntéshozói—politikai szinten egyaránt tudatosítani, egyúttal a jövőbeli beavatkozások
tervezéséhez megbízható forrásanyagot, kiérlelt elemzéseket szolgáltatni — ezzel járul¬
va hozzá az egykor létezett, de mára elszegényített szerves tájak ökológiai rehabilitáci¬
ójához" — szól a könyv hátoldali ismertetője.
A kötetről közvetlenül megjelenése után meglehetősen szegényesen számolt be a hazai
szaksajtó; leginkább talán csak az egyes szerzők és egyes térségek tájkutatási érdekelt¬
ségű múzeumai, akadémiai kutatóhelyei, levéltárai, oktatási intézményei számára van
, helyi érdekű" mondanivalója. Látszólag. Mert ha a méretes és súlyos könyv a ma élő
generációk (jelzem: nem, vagy nem csupán a felelős döntéshozó elit!) számára kulcs¬
fontosságú tényanyagot tartalmaz is, ez sokszor a maguk tematikus bűvkörébe szorult
tudományterületek számára csak , fölösleges zaj" lehet esetleg, hisz túl bonyolult az
ergológiai kérdések szemléje egy szokásnéprajzos számára, túl vegyészi egy vízgaz¬
dálkodás-jogi szabályozás komplex kérdésköre a helytörténészeknek, , túl helyi" a
Győr vármegyei Csilizköz árvízvédelmi érdekhálóinak belátása,? vagy a fehérvárcsur¬
gói életmódváltás problematikája! a történeti Tisza-szabályozás egyes fokozatainak
szemlézéje° számára, hát még e tudástartományokban járatlan jogtörténész, politoló¬
gus, várostervező mérnök vagy népfőiskolai kurzusvezető számára. ..! Ugyanakkor az
ártéri és a teljes biodiverzitás mentén áttekintett gazdálkodási problematika terén szinte
nincs egyetlen társadalmi-történeti—gazdasági—igazgatási tudásterület, ahol ne érintene
tömegeket mindaz, amiről itt szó kerül. Érdemes ismételten hangsúlyozni, hogy a 350
oldalnyi szöveg és a megigéző színes mellékletek olyan monumentális kézikönyvet
alkotnak, amelyet kötelező irodalomnak kellene megadni — s nemcsak a tudomány¬
egyetemeken, gazdaság- vagy kertészeti, tájépítészeti és turisztikai, földrajzi és társa¬
dalom-morfológiai, település-tervezési és műszaki, történész és néprajz szakokon, ha¬
nem a honismeret bármely területén, a hagyomány fogalmával bűvészkedni hajlamos
bármely érdeklődő számára is evidens ismeretanyaggá kéne tenni. Szimpla analógiá¬
val: persze, nem lesz mindenki anatómus, de anatómia nélkül semmiféle orvoslás nem
kezdődhet, és jogtörténész sem lehet mindenki, de római jogtörténet ismerete nélkül
lehetőleg ne lépjen a pályára az, aki a jelen problematikáját nem csak , megoldani"
kívánja valamely bárdolatlansággal, de akár saját létét is biztonságban szeretné látni a
következő évszázadban. . .
Márpedig e kötet nemcsak mindannyiunk múltjáról, de jövőjéről is szól. A természeti
környezet pusztulása nem csak a világgazdaság, a fenntarthatóság, a politikai¬
ökológiai krízisek előre látható hatásainak előjele, hanem a közös frász, az együttes
érintettség, a mindannyiunkra érvényes érdekeltség alapkérdése. E kötet vállalása sze¬
rint nem kevesebb, mint 1000 év élőhely- változásainak, növény- és állatkultúráinak,
emberi megélhetési trendeknek, táj-kiélési és tájépítési folyamatainak komplex egysé¬
gét adja, beleértve klímát és vízminőséget, erdőirtást és vízrendezést, hegyet és völ¬
gyet, patakot és áradó nagyfolyót, földtörténeti tüneményeket, csatornázást és legelte¬
tést, vízhozamot és pusztásodást, áradást és kiszáradást, vagyis mindama környezeti
összhatásokat, melyek az antropogén fogalmával társíthatók. Az antropogén pedig
340