Stranica 327 [327]
közbelépnek, hiszen több oldalról is biztosították a tüntetőket a szabad véleménynyil¬
vánításról. Fontos megjegyezni, hogy bár az agresszív és békés tüntetők célja, azaz a
WTO üléseinek bojkottja nem különbözött egymástól, a csoportok a tüntetés módszer¬
ében és jellegében nem értettek egyet. Ezzel kapcsolatban a demonstrálók vezetői is
vitába keveredtek egymással. A DAN tagjai a későbbiekben is tagadták azt a tényt,
hogy a demonstrálók bármelyike is erőszakot követett volna el valamely személy ellen,
a kirakatok betörését és a kukák dobálását, rongálását ők nem minősítették erőszakos
cselekedetnek. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a radikális csoportok anarchista, an¬
tiglobalista és szélsőbaloldali indíttatásúak voltak, sőt, az erőszakos fellépéséről hír¬
hedt Black Bloc is jelen volt, amely biztossá tette a zavargások kirobbanását. Egyes
források szerint a békés tüntetők közül sokan tudni vélték, hogy lesznek majd bajkeve¬
rők, arra viszont egyik szervezet sem számított, hogy a rendőrséggel is szembe kell
majd szállniuk.
A seattle-i polgármester — látva az erőszakos akciók eszkalálódását — külső nyomásra
végül elrendelte a beavatkozást, bevetette a Nemzeti Gárdát, valamint szükségállapotot
hirdetett a városban, és reggel hét órától másnap hét óráig kijárási tilalmat rendelt el.
Az intézkedés mögött húzódó nyomós okok a következők voltak:
s egyre növekedett az agresszív tüntetők száma, akik a vezetés szerint törvénytelen
cselekedeteket vittek véghez;
e a helyi és a világsajtó folyamatosan a seattle-i eseményekről írt és beszélt;
e Bill Clinton elnök érkezését várták.
327