OCR
is közösséget vállaltak a szervezetek törekvéseivel, és azonosulni tudtak azokkal. Mindez kifejezetten a Seattle-ben történt eseményekre vonatkoztatható. A WTO előző üléseit, a Nemzetközi V alutaalap (International Monetary Found, IMF) és Világbank (World Bank Group) tanácskozásait szintén kísérték demonstrációk, de ezek nem mozgattak meg akkora tömegeket, mint 1999-ben Seattle-ben. Ezért mondhatjuk azt, hogy a globális civil társadalom kifejezés ettől kezdve vált használatossá. i 'E a 3 en | ] ő SEA) Felvonulok Seattle egyik utcáján (Kit Oldham felvétele. Forrás: historylink.org) Hogy miért vettek részt ilyen óriási számban az ,,N30”-nak is becézett tüntetésen, az a kommunikáció és a koalícióra lépés mellett több tényezőnek is köszönhető. Ilyen tényezőnek nevezhetjük például a Direct Action Network-öt (DAN), mely az egyéni szervezetek laza koalícióját jelöli, megalakulása a novemberi tüntetések előtt pár hónapra tehető. Az interneten fellelhető tanulmányokból és naplószerű leírásokból egyértelműen kiderül, hogy a nagyszabású demonstrációt már akkor elkezdték szervezni, mikor kiderült, hogy a WTO tanács helyszíne Seattle lesz. Egy ilyen világméretű csúcstalálkozó pedig olyan lehetőséget biztosított az amerikai és a nemzetközi szervezeteknek, mely nagyobb potenciált jelentett számukra a figyelemfelkeltésre, és céljaik elérésére, mint a Nemzetközi V alutaalap vagy a Világbank tárgyalásainak megzavarasa. 325