is közösséget vállaltak a szervezetek törekvéseivel, és azonosulni tudtak azokkal.
Mindez kifejezetten a Seattle-ben történt eseményekre vonatkoztatható.
A WTO előző üléseit, a Nemzetközi V alutaalap (International Monetary Found, IMF)
és Világbank (World Bank Group) tanácskozásait szintén kísérték demonstrációk, de
ezek nem mozgattak meg akkora tömegeket, mint 1999-ben Seattle-ben. Ezért mond¬
hatjuk azt, hogy a globális civil társadalom kifejezés ettől kezdve vált használatossá.
i 'E a 3 en |
]
Felvonulok Seattle egyik utcáján (Kit Oldham felvétele. Forrás: historylink.org)
Hogy miért vettek részt ilyen óriási számban az ,,N30”-nak is becézett tüntetésen, az a
kommunikáció és a koalícióra lépés mellett több tényezőnek is köszönhető. Ilyen té¬
nyezőnek nevezhetjük például a Direct Action Network-öt (DAN), mely az egyéni
szervezetek laza koalícióját jelöli, megalakulása a novemberi tüntetések előtt pár hó¬
napra tehető. Az interneten fellelhető tanulmányokból és naplószerű leírásokból egyér¬
telműen kiderül, hogy a nagyszabású demonstrációt már akkor elkezdték szervezni,
mikor kiderült, hogy a WTO tanács helyszíne Seattle lesz. Egy ilyen világméretű
csúcstalálkozó pedig olyan lehetőséget biztosított az amerikai és a nemzetközi szer¬
vezeteknek, mely nagyobb potenciált jelentett számukra a figyelemfelkeltésre, és
céljaik elérésére, mint a Nemzetközi V alutaalap vagy a Világbank tárgyalásainak meg¬
zavarasa.