Oldal 322 [322]
gazdasági növekedés hatására az 1960-as évektől kezdődően folyamatos és egymással
összefonódó zavar jelentkezett a társadalmi, gazdasági és környezeti rendszerekben.? A
globalizáció térnyerése következtében a mobilitási esélyek bizonyos szempontból ja¬
vultak ugyan, ám a társadalmi egyenlőtlenségek továbbra sem csökkentek, a gazdagok
és a szegények közötti szakadék pedig még inkább kiszélesedett. Ahogy Róbert Péter
fogalmaz: , A társadalom tagjai arra törekednek, hogy mindig és mindenhol szűkösen
rendelkezésre álló, s ennek megfelelően értékesebb javakból minél nagyobb arányban
részesedjenek. Természetszerűleg ezt a törekvést a társadalom nem minden tagja tudja
egyformán megvalósítani." Érthető tehát, hogy a probléma súlyosságára való tekintet¬
tel számos szervezet mozdult meg és szólalt fel egy élhetőbb és egyenlőbb világ meg¬
teremtése érdekében.
A közelmúltban számos esetben találkozhattunk olyan példákkal, mikor a globalizá¬
cióellenes kritikát az úgynevezett globális társadalmi mozgalmak fogalmazták meg. A
globalizációnak — ezen belül az internetnek — köszönhető a globális civil társadalom
megjelenése, melyet Helmut Anheier, Marlies Glasius és Mary Kaldor a következő¬
képpen határoz meg: , A globális civil társadalom a család, az állam és a piac közötti
elképzelések, értékek, intézmények, szervezetek, hálózatok és egyének színtere, amely a
nemzeti társadalmak, politikai rendszerek és gazdaságok határain túl működik." A
globális civil társadalom létrejötte többek között a rendkívül fejlett információs és
kommunikációs technikának köszönhető, melynek segítségével a világ különböző ré¬
szein tevékenykedő, közös célért dolgozó csoportok könnyedén és egyszerűen kapcso¬
latba léphetnek egymással, megteremtve ezzel egyfajta országhatárokon átívelő, közös
identitást. Ezen csoportok olyan laza hálózatokat alkothatnak, melyek összehangolt
cselekvésben vesznek részt egy közös cél érdekében. A kapcsolódási pontok lehetnek
gazdasági, politikai, társadalmi vagy — leszűkítve egy szegmensre — éppen környezet¬
védelmi célok (ez utóbbiakat általában , zöld mozgalmaknak" szokás nevezni). A glo¬
bális civil szervezetek többsége sokféle téma mentén szerveződik és egy közös ponton,
a globalizációkritika megfogalmazása mentén kapcsolódik össze." Láthatjuk, hogy a
közös célért való fellépés sikerességét egyértelműen meghatározza a közös identitástu¬
dat erőssége.
Ennek megteremtése viszont korántsem könnyű. A klasszikus szociológia szerint az
identitás az egyén és a társadalom közötti interakció során alakul ki. Ezen interakció
arról szól, hogy milyen módon vagyunk képesek saját magunkat elkülöníteni és defini¬
álni a többiekhez képest. Barcsi Tamás rávilágít, hogy napjainkban az identitás prob¬
lémájának vizsgálata a társadalomtudományi irodalom egyik slágertémáját képezi. Az
identitás, mely eredendően társadalmi azonosságtudatot jelent, mára nehezen értelmez¬
hető fogalommá nőtte ki magát. A szakirodalom által identitáskrízisként aposztrofált
kifejezés globalizált világunk egy ,,népbetegségének” számít." Ahogy Tarrósy István
fogalmaz: , Olyannyira vált a globális kornak sarokkövévé a ’Masikhoz’ való viszonyi¬
tás, hogy saját magunkat szükséges újrafogalmaznunk."? Állandóan mozgásban lévő
világunkban éles váltásoknak lehetünk tanúi, előfordul az anarchistából lett pacifista,
vagy a békés környezetvédőből lett radikális tüntető. Igazolhatjuk tehát a korábbiakban
322