Page 321 [321]
OCR
Identitás és tömegpszichózis: az 1999-es seattle-i antiglobalista tüntetések! Bagi J udit Globalizáció. A témával könyvtárnyi szakirodalom foglalkozik, a fogalomnak számos formája és definíciója ismert. Integráció, határnélküliség, információáramlás, függőség, összefonódás, univerzalizálódás mind a globalizációt jellemző kifejezések. Nehéz precízen és néhány mondatban meghatározni, hogy mit is jelent ez az oly sokszor ismételt tudományos és egyben divatos kifejezés. A pontos definícióval kénytelenek lennénk lehatárolni a határtalant. Benne élünk, nem vagyunk tudatában annak, hogy mikor kezdődött és vajon hol végződik, elszenvedői és egyben kiváltságosai is vagyunk a globalizáció hatásainak. Ha mégis egy konkrétabb fogalmi meghatározással kívánunk élni, akkor számunkra Szabó Gábor gondolata bizonyul megfelelőnek: , A globalizáció terminusban a ’global’ előtag az egész világra kiterjedő, az egész világot érintő jelenségekre, mozgásokra utal, tehát szélesebb, időben és térben egyaránt távolabbi hatások meglétét sejteti, mint a nemzetköziesedés."? A globalizáció formálja társadalmunkat, identitástudatunkat és új szociálpszichológiai jelenségek kialakulásához járul hozzá. A globalizáció károsnak mondott következményei elleni tiltakozások kiváló példájaként értelmezhető az 1999-es seattle-i tüntetések sorozata, mely a globális civil szervezetek tevékenységéhez köthető. Paradoxonnak tűnhet, hogy a globalizációellenes tiltakozások éppen a globalizáció nyújtotta fejlett kommunikációs csatornáknak köszönhetően valósulhattak meg. Fel kell tehát tennünk a kérdést, hogy létezhet-e egyáltalán globalizációellenes megmozdulás a globalizációs hatások kirekesztésével — a válasz valószínűleg nemleges. A következőkben többek között ezen nyitott kérdéskört körüljárva a globalizáció társadalomra gyakorolt hatása, az identitásváltozás, valamint a tömegpszichózis jelensége képezi a vizsgálat tárgyát, az 1999-es seattle-i tiltakozó mozgalmak kapcsán. A formálódó identitástudat és a globális civil tiltakozások kapcsolata A 20. században teret nyert, és mára életünk szinte minden területét átható globalizáció nem csak a világgazdaságra gyakorolt forradalmi hatást, hanem a társadalomban is jelentős változásokat okozott. A 20. század második felében számos globalizációkritikus írás látott napvilágot, melyekben egy új terminus, a , globális világprobléma" fogalma is megjelent. A globalizáció megkérdőjelezhetetlen előnyei mellett a túlzott 321
