Stranica 321 [321]
Identitás és tömegpszichózis:
az 1999-es seattle-i antiglobalista tüntetések!
Bagi J udit
Globalizáció. A témával könyvtárnyi szakirodalom foglalkozik, a fogalomnak számos
formája és definíciója ismert. Integráció, határnélküliség, információáramlás, függő¬
ség, összefonódás, univerzalizálódás mind a globalizációt jellemző kifejezések. Nehéz
precízen és néhány mondatban meghatározni, hogy mit is jelent ez az oly sokszor is¬
mételt tudományos és egyben divatos kifejezés. A pontos definícióval kénytelenek
lennénk lehatárolni a határtalant. Benne élünk, nem vagyunk tudatában annak, hogy
mikor kezdődött és vajon hol végződik, elszenvedői és egyben kiváltságosai is va¬
gyunk a globalizáció hatásainak. Ha mégis egy konkrétabb fogalmi meghatározással
kívánunk élni, akkor számunkra Szabó Gábor gondolata bizonyul megfelelőnek: , A
globalizáció terminusban a ’global’ előtag az egész világra kiterjedő, az egész világot
érintő jelenségekre, mozgásokra utal, tehát szélesebb, időben és térben egyaránt távo¬
labbi hatások meglétét sejteti, mint a nemzetköziesedés."? A globalizáció formálja tár¬
sadalmunkat, identitástudatunkat és új szociálpszichológiai jelenségek kialakulásához
járul hozzá.
A globalizáció károsnak mondott következményei elleni tiltakozások kiváló példája¬
ként értelmezhető az 1999-es seattle-i tüntetések sorozata, mely a globális civil szerve¬
zetek tevékenységéhez köthető. Paradoxonnak tűnhet, hogy a globalizációellenes tilta¬
kozások éppen a globalizáció nyújtotta fejlett kommunikációs csatornáknak köszönhe¬
tően valósulhattak meg. Fel kell tehát tennünk a kérdést, hogy létezhet-e egyáltalán
globalizációellenes megmozdulás a globalizációs hatások kirekesztésével — a válasz
valószínűleg nemleges. A következőkben többek között ezen nyitott kérdéskört körül¬
járva a globalizáció társadalomra gyakorolt hatása, az identitásváltozás, valamint a
tömegpszichózis jelensége képezi a vizsgálat tárgyát, az 1999-es seattle-i tiltakozó
mozgalmak kapcsán.
A formálódó identitástudat és a globális civil tiltakozások kapcsolata
A 20. században teret nyert, és mára életünk szinte minden területét átható globalizáció
nem csak a világgazdaságra gyakorolt forradalmi hatást, hanem a társadalomban is
jelentős változásokat okozott. A 20. század második felében számos globalizációkriti¬
kus írás látott napvilágot, melyekben egy új terminus, a , globális világprobléma" fo¬
galma is megjelent. A globalizáció megkérdőjelezhetetlen előnyei mellett a túlzott
321