Oldal 294 [294]
egységet követő fejezetben a két háború közötti eszmetörténeti, népi-urbanus, paraszt¬
párti, ellenállási, svábosítási, közírási korjellemzőit veszik tollukra (Paksa Rudolf, Paár
Ádám, Péterfi Gábor, Barta Tamás, Veres Sándor, Bartha Ákos), majd Kelet-Közép¬
Európa eszmeisége, népiek és radikálisok, hidak és hídverők, szárszóiság és békepárti¬
ság, szociáldemokrácia és nemzetiségi politikák kerülnek sorra (Péterfi Gábor, V eres
Sándor, Bartha Ákos, Németh Endre, Paár Ádám), ezután a művészeti ágak és az iro¬
dalom korszakos hullámai (Papp István, Pál Zoltán, Paár Ádám, Vári György, Hegedűs
Gyula, Barta János, Péterfi Gábor, Barta Tamás, Németh Endre írásaiban) — akkor itt
társadalmi látképeket, írói eszményeket, hőstípusokat, szatírát, népnemzetiséget, emig¬
rációt és alávetettséget egyaránt föllelhetünk.! A jeles napok, évfordulók, világesemé¬
nyek hazai lenyomatai, Trianon- és Holokauszt-értelmezések, agrárproletariátus és
kapitalizmus, népi gondolat és mentális örökségek megannyi verziója nyílik meg az
esszék terében (a szerzői kör az előzőekkel egyezik, Hunyadkürti Somával kiegészül¬
ve, akivel a , harmadik út" témaköre már A merikába is átível)." Mind a hangsúlyosan
méltató és elismerő előszó (Romsics Ignác tollából), mind a szerkesztői előszó és vál¬
lalást felhangoló ismertető is érzékelteti, hogy maga a ,,Népiblog” mint közlésforma,
műfaji hangnem, érintkezési felület és kibeszélésmód sem lehet függetleníthető (aho¬
gyan a fókuszba emelt 20. század párhuzamos közlésnyilvánossága sem volt mentes) a
politikai hagyaték és ideológiai örökség dilemmáitól, parasztpárti vagy populista, kis¬
gazda vagy zöldmozgalmi, emlékezeti vagy mentalitáshistóriai kérdésköröktől (Paár
Ádám, Bartha Ákos és Papp István triójának önálló fejezete)." Ebbe a közegbe illesz¬
kedik a , mini szociográfiák" néven összeállított fejezet (Papp István, Bartha Ákos,
Péterfi Gábor, Eszenyi Klaudia, Hajdú Rebeka, Szabó András, Paár Ádám és Hegedűs
Gyula életképeiből)," hogy zárásképpen a tudás, oktatás, tehetségmentés , klasszikus"
szociográfiai tematikáit, a tanyától az iskoláig, a népiskolától a pataki tehetséggondo¬
zóig vagy az evangélikus népfőiskoláig vezető utakat rögzítsék (Papp István, Bartha
Akos, Kattein-Pornói Rita, Révész Rita dolgozataiban),® majd a társadalmi szerepek
körébe emeljék a zsidóság, költői sors, slam poetry, női szerepek, vajdasági és nagy¬
családos élethelyzetek tematikus képeit (Papp István, Bartha Ákos, Kattein-Pornói
Rita, Révész Rita dolgozataiban).?
A kötet egésze legalább két-három alapozó felismerésre vezet tovább. Egyfelől a Né¬
meth Lászlótól Bibó Istvánon át napjaink mikrotársadalmi sorskérdéseiig ívelő tarto¬
mányban láthatjuk az előszóba emelt , Minőség — Valóság — Egyiittérzés” vállalását
és decens végigvitelét a kérdéskörök tálalásában, ami nemcsak méltóságos, de igazul
őszinte és emelkedetten nemes is. A másik, de nem kevésbé fontos szempont érvénye¬
sülése a mindegyre hiányzónak tetsző szociográfiai látásmód és igényesség, írásbeli
mivesség és gondolati tisztaság eleganciája, mely sorról sorra rácáfol a két világháború
közötti társadalomkutatás örökségének elhalására, lehetetlenségére, folytathatóságára.
A harmadik pedig talán a megmunkáltság, gondosság, elkötelezettség és szolidaritás
kihangzása szinte írásonként és fejezetenként is, melyek a valóságleképezés hagyomá¬
nyának nem csupán respektálásai, de kortárs minőséggé avatásai vagy felmagasztalásai
is. Számos további erény hangzik még ki a kötet írásaiból, a szerzők szándékaiból és
294