Page 270 [270]
településeken ugyanekkor a két világháború hősi halottainak emlékművei vették át az
eltávolított szovjet hősi emlékművek helyét.
A politikai mozgalmak — ahogyan országos szinten a bős-nagymarosi vízlépcső kap¬
csán is történt — környezetvédelmi kezdeményezésekkel is összefonódtak. Ilyen meg¬
mozdulásokra Baranyában a garéi hulladékégető és az ófalui atomtemető ügye adott
okot, erősítve a demokratizálódási folyamatot. Az Ófalu közelében tervezett atomte¬
metőről 1989 tavaszán alakult ki parázs társadalmi vita. Májusban a létesítmény ellen¬
zői tüntetést szerveztek, amelyhez több politikai és társadalmi szervezet is csatlakozott,
és amelyen mintegy 4000 demonstráló vett részt. A szociális és egészségügyi miniszter
1990 februárjában az MTA állásfoglalásának ellenére, egyértelműen a közvélemény
nyomására elutasította az atomtemető létesítését.
Jóval tovább húzódott a Garé mellett kialakított ideiglenes veszélyeshulladék-tároló
telep ügye, amely 1978 óta fogadta be a Budapesti Vegyi Művek és a Pécsi Bőrgyár
melléktermékeit. A kémiai anyagok szivárgásáról ugyan ellentmondásos jelentések
láttak napvilágot, a közvéleményt mégis foglalkoztatta a hulladék kezelésének — elszál¬
lításának, vagy egy helyi égetőmű építésének — kérdése." Bár 1989-ben bírósági hatá¬
rozat rendelte el a lerakó felszámolását 1997-ig, a tervezett égetőmű a helyiek és kör¬
nyezetvédő aktivisták tiltakozásának eredményeként végül nem épült meg, a hulladék
elszállítása pedig 2002-ig húzódott."
A gazdasági átmenet visszásságai
A politikai rendszerváltoztatás együtt járt a gazdasági szerkezet átalakításával, az álla¬
mi tulajdon privatizálásával, a veszteséges üzemek leépítésével, és mindezek folyomá¬
nyaként a foglalkoztatási szerkezet drasztikus átalakításával.
A legtöbb embert a mecseki bányák leépítése érintette. , Az urántermelés megszünteté¬
sével kapcsolatos minisztertanácsi határozat óta 1850 ember vesztette el a munkahe¬
lyét. 1991-ben előreláthatólag 220, 1992-ben 1600, míg 1993-ban 1000 dolgozó lesz
munkanélküli. A Mecseki Szénbányáknál a piacgazdaságra való átállás " miatt mintegy
3000-7000 dolgozó kerül az utcára." A szakminisztériumokat, önkormányzatokat,
munkáltatókat és munkavállalói érdekképviseleteket tömörítő Regionális Egyeztető
Fórum pályázatokkal igyekezett segíteni a vállalkozóvá válást és az átképzést, de alig
300 munkahely megteremtésére volt elegendő forrás.!! Az érdekvédelmi szervezetek
elsődleges célja ezért a munkahelyek megtartása volt. Képviselőik hangoztatták, hogy
nem a gazdaságtalan üzemelést szeretnék fenntartani, szót kérnek viszont az alternatív
megoldások kidolgozásánál: , A totális csőd helyett jobb helyi tevékenységgel, raciona¬
lizálással a fennmaradást kívánják. A legnagyobb gátat a merev központi szabályozók,
a tragikus árképzési rendszer okozza. Ezek feloldásával, a külkereskedelmi jog meg¬
adásával (egy nagy tradíciókkal rendelkező bányaüzem mentheti meg a létét." A bá¬
nyabezárások és elbocsátások miatt a bányászok 1989. augusztus 30-ára tiltakozó de¬
monstrációt szerveztek.
270