lők számára írnak". Buday figyelmeztette olvasóit, hogy a földművesekkel való
érintkezés, az ismeretek terjesztése során lehetőleg mellőzzék az idegen, illetve idege¬
nül hangzó szakkifejezéseket, és használják a rendelkezésre álló magyar(os) szavakat.
Buday féltette a magyar nyelv kifejező erejét az idegen szavak halmozásától, túlzott
használatától, emellett pedig arra figyelmeztetett, hogy , nem is lehet az ismereteket
sikeresen terjeszteni, ha a megértés eszköze nem tiszta és világos. "? A Köztelek köz¬
leményeiből és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kiadványaiból összegyűjtötte
az idegen szavakat, és ezek helyett magyar kifejezéseket ajánlott. Mintegy 700 idegen
szót és ugyanennyi szakkifejezést gyűjtött ki a folyóiratból és az OMGE kiadványai¬
ból, ami jól jelzi, hogy még a földművesek felvilágosításának, szakoktatásának felada¬
tát vállaló, elhivatott agrárpolitikusok és agrárértelmiségiek is olyan nyelvezetben fo¬
galmaztak, amely a földművesek számára érthetetlen volt.
Köz- és mezőgazdasági lap.
AZ ORSZAGOS MAGYAR GAZDASAGI EGYESÜLET HIVATALOS KOZLONYE,
Gr. Dessewffy Aurél, Forster Géza, Kvassay Jed, Maday Izidor, Nagy Dezső, Rakovszky István,
FORSTER GÉZA RUBINEK GYULA. BAROSS KÁROLY
)
1891
HUNGARIA KÖNYVNYOMDA NYOMÁSA
A Köztelek első évfolyamának címlapja (Forrás: adtplus.arcanum.hu)
Buday igyekezett meggyőzni olvasóit arról, hogy használják a "fasor? szót az allée’, a
törlesztés" kifejezést az amortizáció, az "értekezlet", "szaktanács?" kifejezést pedig az
ankét helyett. A szerkesztőt követve a gazdászoknak nem kulturális, hanem "közműve¬