Page 254 [254]
törvényszerűségeket keresett a társadalom működésében, kizárva a metafizikai magyarázatokat,
ezért joggal tekinthető a szociológia (és egyúttal Marx) inspirálójának. Bízott egy olyan társadalom
létrejöttében, amelynek alapja a harmónia, és amelyben a versengést fölváltja az együttműködés. A
szociológia egyik korai előfutára, A ugust Comte éppúgy tanítványa volt, mint Le Play. Előbbi ma¬
gába szívta Saint- Simon idealizmusát a tudomány társadalomjobbító szerepéről, míg Le Play gya¬
korlati téren, a szövetkezés révén hasznosította mestere tanítását a társadalmi szereplők harmonikus
együttműködéséről. Bayer József: A politikai gondolkodás története. Budapest, 2003. 226.; Andorka
Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Budapest, 2003. 48-50.
4. Bayer: A politikai gondolkodás története. i.m. 194.; Takáts József: Modern magyar politikai esz¬
metörténet. Budapest, 2007. 81.
5. Hofstadter, Richard: The Age of Reform. From Bryan to F. D. R. London, 1962. 8.; Bozóki A nd¬
rás: Vázlat három populizmusról: Egyesült Államok, Argentína és Magyarország. Politikatudomá¬
nyi Szemle, 3(1994) 3. sz. 35-68.; Gyurácz Ferenc: Igazi populisták. A XIX. század végi amerikai
farmermozgalom. In: Populizmus. Tanulmányok 1991-2017. Szombathely, 2017. 53-74.; Kováts
Gábor: Mi is hát a populizmus? Liget, 2009. szept. [https://ligetmuhely.com/liget/kovacs- gabor-mi¬
is-hat-a-populizmus/] (2019.02.22.]; Paár Ádám: Az igazi populizmus. Az amerikai Néppárt meg¬
alakulása és eszmei gyökerei. Kommentár, 11(2017): 2. sz. 51-64.
6. Schandl Károly: Károlyi Sándor gróf és a magyar föld. Budapest, 1908. 1-2.
7. Schandl: Károlyi Sándor gróf i.m. 18.
8. Szabó Ervin: Társadalmi és pártharcok a 48-49-es magyar forradalomban. Budapest, 1945. 132.
9. Szabó: Társadalmi és pártharcok i.m. 133-134.
10. Szabó: Az újkonzervativizmus i.m. 126.
11. Szabó: Az újkonzervativizmus i.m. 125-126.
12. Szabó: Az újkonzervativizmus i.m. 131, 261-262.; A Széchenyi Szövetségről lásd Bartha Ákos:
Falukutatás és társadalmi önismeret. A Sárospataki Református Kollégium faluszemináriumának
(1931-1951) történeti kontextusai. Sárospatak, 2013. 35-36.
13. Károlyi Sándor gróf elnöki megnyitója a szövetkezetek nemzetközi kongresszusán. 1904. szept¬
ember 6. Budapest, 1908. 4.
14. Károlyi: Megnyitó beszéd i.m. 4.
15. Károlyi: Megnyitó beszéd i.m. 9.
16. Sellers, Charles — May, Henry — McMillen, Neil R.: Az Egyesült Államok története. Budapest,
1999. 240.
17. Sellers— May — McMillen: Az Egyesült Államok története i.m. 215.
18. Saloutos, Theodore — Hicks John D.: Twentieth-century Populism. Agricultural Discontent in
the Middle West 1900-1939. Lincoln, 1951. 153.; Turner, Frederick J.: Understanding the Populists.
The J ournal of American History, 67(1980): 2. sz. 354-373.
19. Bartha: Falukutatás i.m. 38-40.
20. Szabó: Az újkonzervativizmus i.m. 98., Theodore Saloutos amerikai agrártörténész írja, hogy , a
fehér kisfarmer társadalmi és gazdasági attitűdjei négerellenesek, külföldi-ellenesek, antiszemiták,
antimonopolisták voltak, szemben álltak mindennel, ami fenyegette biztonságukat." Saluotos, Theo¬
dore: Farmer Movements in the South 1865-1933. Berkeley — Los Angeles, 1960. 3.
254