Stranica 253 [253]
szociográfiai irodalmat, amely néhány évtized múlva a népi írók mozgalmában jelent¬
kezett újra.!? Az amerikai agrármozgalom nyitott volt a munkásság felé (követelték
például a nyolcórás munkaidőt). Feltételezhető, hogy ha elég idő maradt volna számá¬
ra, Károlyi is megtette volna ezt a lépést. Már csupán azért is, hogy az ugyancsak az
együttműködés, szolidaritás elvén alapuló szocialista és szociáldemokrata munkás¬
mozgalom terjedését megakadályozza.
Az amerikai agrárpopulisták és magyar újkonzervatívok bizalmatlanul kezelték a váro¬
Si középrétegeket, a polgárságot, amelyet , idegennek" tekintettek, és velük szemben a
középosztály utánpótlását a falvak népében találták meg. Részben ezzel a város iránti
bizalmatlan attitűddel, részben a gazdasági érvekkel függött össze a bevándorlás korlá¬
tozásának követelése: az Egyesült Államokban ez főleg a katolikusokat sújtotta." Ma¬
gyarországon a szövetkezetek nem is oly leplezetlenül a parasztoknak kölcsönző, főleg
zsidó helyi kiskereskedőkre mértek csapást. Az agrárius mozgalom maga nem volt
direkt antiszemita, de a mozgalom hátországáról, valamint a szövetkezetek irányításá¬
ban részt vállaló falusi értelmiségiek egy részének attitűdjéről ez már nem jelenthető ki
teljes bizonyossággal. Sajnos az amerikai agrárpopulizmus és újkonzervativizmus le¬
szűkítő nemzetképe és kapitalizmuskritikája nemcsak a baloldal, hanem a későbbiek
során a szélsőjobboldal számára is muníciót biztosított, még ha nem is ebben áll törté¬
nelmi jelentőségük.
Konklúzió
Mind a 19. század végi Magyarországon, mind a korabeli Egyesült Államokban sokan
féltették a társadalom alapjának tekintett mezőgazdasági népességet a hirtelen változá¬
soktól. A korban a szövetkezeti mozgalom tűnt alkalmasnak arra, hogy széles agrártö¬
megek elszegényedését megakadályozza. A századvégi magyar újkonzervativizmus
eszméit francia és német mintákból merítette, de sok rokon vonás mutatható ki az ame¬
rikai agrárpopulizmussal is. A magyar eszmetörténet jövőbeli feladata, hogy föltárja az
újkonzervativizmus és a többi korabeli eszmeáramlat nemzetközi kontextusát.
2019. 07. 07.
1. Szabó Miklós: Az újkonzervativizmus és a jobboldali radikalizmus története (1867-1918). Buda¬
pest, 2003. 126.
2. Gyurgyák János: Ezzé lett magyar hazátok. A magyar nemzeteszme és nacionalizmus története.
Budapest, 2007. 134.
3. Kevéssé ismert, hogy a szociológia tudománya éppúgy, mint a szövetkezeti eszme, amelyet ké¬
sőbb konzervatívok is fölkaroltak, sokat köszönhet az utópisztikus gondolkodóknak. A franciaor¬
szági szövetkezetek atyja, Pierre Guillaume Le Play maga is annak a Saint- Simonnak volt a tanítvá¬
nya, akit Marx az , utópisztikus szocialisták" közé sorolt. Az arisztokrata származású Saint-Simon
253