Stranica 248 [248]
és a Bécshez való viszony), populárisan fogalmazva a ,,’67-esek” és a ,,’48-asok”, a
, labancok" és a,,fiiggetlenségiek” konfliktusa határozott meg.?
A szociális kérdés mellőzése érzékelteti a fáziseltolódást a kontinensen, hiszen a kor¬
ban legfejlettebb kapitalista országban, Nagy-Britanniában már mind konzervatív,
mind liberális oldalon megjelentek a szociális kérdéseket felvető gondolkodók: elég
megemlíteni a konzervatív Thomas Carlyle-t, Benjamin Disraelit és a liberális John
Stuart Millt.
Tanulmányomban a Károlyi Sándor gróf nevéhez fűződő szövetkezeti mozgalom be¬
mutatására teszek kísérletet. Tézisem szerint a magyar agrárius mozgalom nem vizs¬
gálható önállóan, mert teljes mértékben illeszkedik a kor nemzetközi politikai és esz¬
metörténeti folyamataihoz. Meg kívánom vizsgálni, mennyiben helyezhető el a szövet¬
kezeti mozgalom a korabeli populizmus fogalomrendszerében, utalva az ekkoriban
megalakult amerikai Néppárt (Populista Párt) eszmerendszerére, amely ugyancsak a
mezőgazdasági népesség érdekeinek védelmét hirdetve alakult meg.°
Károlyi Sándor gróf és az agrarius mozgalom eszméi
Schandl Károly 1908-ban így emlékezett a két évvel korábban elhunyt nagykárolyi
Károlyi Sandor grófra, a magyar szövetkezeti mozgalom atyjára: , a szövetkezeti moz¬
galom, melynek sikerét ma már több mint háromezer szövetkezet hirdeti, még ma is
nehezen beszéltet magáról s az uzsora, melynek leküzdésére kiadta először a jelszót,
ma is szabadon pusztít falvainkban.""
A szövetkezeti mozgalom úttörői: György Endre, Hajós József, Gróf Károlyi Sándor, Bernát István
(A "Hangya" Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezete évkönyve
az 1908. évre. Stephaneum, Budapest, 1908. 13.)
248