Oldal 239 [239]
Szontagh Gusztáv (Forrás: Nemzeti Portrétár)
Mindezek fényében válik érthetővé, hogy az 1868-as nemzetiségi törvény megalkotá¬
sát megelőző élénk politikai viták során, amelyek az 1861-es országgyűlésen elkez¬
dődnek, majd az 1865—68-as országgyűlésen folytatódnak, mellékszálon pedig az
1863-ban Nagyszebenben összeült erdélyi tartománygyűlés előkészítése során is foly¬
tak, miért irányult megkülönböztetett figyelem a nemzet, nemzetiség és jelzős szerkeze¬
teikben testet öltő terminológiai szembenállásra. Az országgyűlési vita során elhang¬
zott érvek és a szavazás végkimenetelének áttekintésével egyúttal érdekes törésvonalra
derül fény. A magyar politikai elit által kidolgozott többségi törvényjavaslat mellett
tette le ugyanis a voksát számos, magát deklaráltan nem magyarként meghatározó fel¬
szólaló. Köztük a szlovák Stefanidesz Henrik, aki kijelentette, hogy , minden, az or¬
szágban létező nemzetiséget a magyar nemzet kiegészítő részének tekintek”.* Vagy a
bunyevác Czorda Bódog, aki azt nyomatékosította, hogy , egy politikai nemzetnél töb¬
bet e hazában el nem ismerhetek"." De még a máramarosi románokat képviselő Papp
Simon is akként nyilatkozott szülőföldje lakói nevében, hogy , inkább megmagyaro¬
239