Stranica 237 [237]
Jelacié császári tábornok szerepfelfogása például mindhármat egyszerre képviselte). A
modern magyar, tehát a polgári jogegyenlőségen alapuló nemzetállam-építéssel szem¬
be kerülő hazai nem magyar identitású politikai aktorokra ráadásul bátorító hatást gya¬
korolt az osztrák birodalomfél demokratikus ihletésű, ám végül oktrojált alkotmányos¬
sága által a birodalom minden népcsoportjának (Volksstamme) megígért kollektív kul¬
turális önigazgatás, amelyet a forradalmi magyar kormányok — a reformkori nyelvtör¬
vények, azaz a magyar nyelv hazai emancipálásának harcaiban edződve — eleinte nem,
majd az 1849-es hadi események és külpolitikai fejlemények szorításában végül törvé¬
nyi szintű képviselőházi határozatban szintén garantáltak.
Szemere Bertalan miniszterelnök
(Franz Eybl kőrajza. Osztrák Nemzeti Könyvtár, forrás: bildarchivaustria.at)
Az , első nemzetiségi törvénynek" is nevezett 1849. július 28-i szegedi képviselőházi
határozat és az annak közvetlen előzményét jelentő, július 14-én ugyanott aláírt ro¬
man—magyar békeegyezmény (projet de pacification) konkrét tartalmán túl a szóhasz¬
nálatát tekintve is figyelemre méltó. Az 1868-as nemzetiségi törvénnyel ellentétben
ugyanis mindkét szöveg következetesen , a magyar birodalom területén lakó népisé¬
gekrél”, illetve , népfajokról" beszél, amelyeknek a nyelvhasználat, a vallásgyakorlás,
237