Oldal 215 [215]
3. Az etnográfiai megközelítés
Eric Hobsbawm megállapítása szerint a nemzet és a nacionalizmus kettős jelenség:
felülről építik őket, de működésüket csak alulról elemezve, a hétköznapi emberek fel¬
tételezésein, szükségein, vagyain, reményein és érdekein keresztül érthetjük meg."§ A
magyarországi nemzetpolitikák esetében ez az alulról kiinduló megértés nem más,
mint a nemzetpolitikai gyakorlatok határon túli magyar kisebbségekre gyakorolt hatá¬
sainak és következményeinek megértése. Ennek kutatására azonban nem a történelem¬
és politikatudomány, hanem a kulturális antropológia módszerei a legalkalmasabbak.
Arjun Appadurai felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzet fogalmával kapcsolatos té¬
mák iránt már megjelentek az antropológiai elkötelezettség jelei, azonban a globális, a
nemzeti és a lokális formációk kapcsolatának értelmezési kerete még várat magára."
Az itt felvetett interdiszciplináris antropológiai megközelítés éppen ezt a célt szolgálja:
lehetőséget ad a határon túli magyar kisebbségekre vonatkozó nemzetpolitikák össze¬
tett értelmezésére a bennük rejlő globális, nemzeti és lokális formációk kapcsolatainak
és történelmi alakulásainak figyelembevételével.
A magyarországi nemzetpolitikák mikroszinten (azaz alulról) való vizsgálatához há¬
rom régióban folytatok etnográfiai terepmunkát: Kárpátalján (Ukrajna), a Muravidéken
(Szlovénia) és Erdélyben (Románia). Az empirikus kutatáshoz azért választottam az
ezekben a régiókban élő magyar közösségeket, mert történelmi múltjukat, demográfiai,
gazdasági és politikai helyzetüket tekintve jelentősen eltérnek egymástól." Követke¬
zésképpen az ebben a három régióban folytatott kutatás lehetőséget nyújt a határon túli
magyar közösségek sokszínűségének kimutatására, valamint az őket érintő magyaror¬
szági nemzetpolitikák eltérő perspektívákból történő értelmezésére.
Az ezekről a kisebbségi közösségekről megjelent szakirodalom három nagy típusba
sorolható: 1. lokális identitást kutató monográfiák; 2. térségi-regionalis identitást be¬
mutató kutatások; és 3. kisebbségi magyarság egészéhez kapcsolódó identitásértelme¬
zések.°! Saját kutatásom ugyan nem illeszkedik egyik típushoz sem, valamilyen for¬
mában mégis mindegyikkel kapcsolatban áll. Egyrészt a fentebb említett három közös¬
ség kiválasztásához szükség van a határon túli magyarság általános ismeretére. Más¬
részt a nemzetpolitikák hatásainak és következményeinek felderítéséhez ismerni kell a
regionális és lokális sajátosságokat is: az adott kisebbség interetnikus viszonyait és
integrációs folyamatait. A szakirodalom szerint a nemzeti integráció legfőbb mozgató¬
rugói a politikai szervezetek, a média és a közoktatás." Következésképpen az etnográ¬
fiai kutatásom során felkeresem és megszólítom a kiválasztott közösségek politikai és
érdekvédelmi szervezeteinek képviselőit; a magyar nyelvű újságok, rádió és televíziós
műsorok készítőit; valamint a magyar — illetve Muravidék esetében a két tannyelvű —
általános- és középiskolák tanárait. A terepmunkára való felkészüléshez olyan szakem¬
berekkel konzultálok, akik több éve hivatásosan kutatják a kiválasztott közösségeket,
így rendelkeznek helyismerettel és személyes tapasztalatokkal, kapcsolatokkal is. Ez¬
zel a céllal a következő intézmények munkatársait kerestem fel: Institute for Ethnic
Studies (Ljubljana), Babes-Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár), II. Rákóczi Ferenc
215