Stranica 210 [210]
ternizációs modernizáció versus nemzetcentrikus modernizáció), a makroszinten az
államok közötti konfliktusok helyezkednek el (Magyarország nemzetközi kapcsolatai),
a mezoszinten az adott társadalmon belüli konfliktusokat vizsgálhatjuk (belpolitikai
verseny, társadalompolitikai megosztottság), a mikroszinten a személyes és emberek
közötti konfliktusok állnak (dilemmák és disputák).
Ezek a dimenziók (jelen-múlt, globális-lokális), illetve szintek (mega-makro—mezo—
mikro) nem feltételeznek valamiféle belső hierarchiát, mindegyikük ugyanannyira fon¬
tos a kutatás tárgyának megértéséhez, és a valós életben egyszerre, egymással kölcsö¬
nös összefüggésben vannak jelen. Azért bontottam szét őket elméleti szinten, hogy
illusztráljam a téma és az általam követett interdiszciplináris antropológiai megkézeli¬
tés összetettségét.
Mindezek alapján munkám pontos céljait a következőképp határoztam meg: 1. Rávilá¬
gítani a magyar nemzeti törekvések azon történelmi aspektusaira, amelyek tovább él¬
nek Magyarország mai nemzetpolitikáiban. 2. Elemezni és értékelni azokat a tényező¬
ket, melyek meghatározhatják a magyarországi nemzetpolitikák sikerét vagy kudarcát,
a határon túli magyar kisebbségekre vonatkozó céljaik tükrében. 3. Felderíteni a ma¬
gyar nemzetpolitikák következményeit és hatásait néhány határon túli magyar kisebb¬
ség körében.
Metodológia
A nemzet és a nacionalizmus nemcsak politikai, hanem kulturális jelenségek is. Éppen
ezért a velük kapcsolatos témák kutatása során célszerű lebontani a kultúra és a politi¬
ka közötti határokat, amelyeket a különböző tudományágak képviselői oly sokáig fenn¬
tartottak, és amelyek megnehezítették ezeknek az összetett társadalmi jelenségeknek —
mint amilyen a nemzetpolitika — az értelmezését. A következőkben azt vizsgálom meg,
hogy a nemzetpolitikai gyakorlatok tanulmányozásában mi a szerepe a kulturális ant¬
ropológiának, majd azt járom körbe, hogy az antropológiai szemléletet hogyan egé¬
szülhet ki más társadalomtudományok szemléletével annak érdekében, hogy holiszti¬
kus képet kapjuk a kutatás tárgyáról.
A kulturális antropológia Szerepe a nemzetpolitikák tanulnányozásában
, Max Weberrel együtt úgy vélem, hogy az ember a jelentések maga szőtte hálójában
függő állat. A kultúrát tekintem ennek a hálónak, elemzését pedig éppen emiatt nem
törvénykereső kísérleti tudománynak, hanem a jelentés nyomába szegődő értelmező
tudománynak tartom."
, AZ antropológia az, amit az antropológusok csinálnak" — állították olyan neves antro¬
pológusok, mint Meyer Fortes”® és James L. Peacock.?" Ez az első ránézésre semmit¬
mondó kijelentés valójában rámutat e tudományág lényegére: az antropológiai szemlé¬
letre, az antropológiai kutatás és értelmezés módszerére. Ennek tudományosságát a
210