Stranica 209 [209]
A nemzeti kisebbségek és a nacionalizmus
A II. világháború után létrejött nemzetközi megállapodások új keretek közé helyezték
az európai nemzetépítő stratégiákat. A történeti nemzetállam ideája (melynek alapja a
nemzet és az állam határainak egybeesése) egyre elavultabbá vált, de a nacionalizmus
eszméje nem tűnt el, csak átalakult. Mai formái szoros összefüggésben vannak a vallá¬
si, etnikai és nemzeti alapon szerveződő kisebbségekkel." Thomas Hylland Eriksen
meghatározása Szerint a kisebbség csak a többség viszonylatában létezik, ami fordítva
is igaz, kapcsolatuk pedig az adott társadalom rendszerhatárától függ. Napjainkban
ezek a rendszerhatárok egybeesnek az államhatárokkal, következésképpen a határvál¬
toztatással a kisebbség-többség viszonya is átalakul." Ez az ún. őshonos kisebbségek
esetében kiváltképp nagy jelentőséggel bír.
Európában kétféle őshonos nemzeti kisebbséget különböztethetünk meg. Egyrészt
vannak azok, melyek kimaradtak a modem államalapítás folyamataiból, így nemzeti
kereteiket egy, már létező nemzetállam keretein belül alakították ki (mint a skótok és a
walesiek az Egyesült Királyságban, a flamandok Belgiumban, a katalánok és a baszkok
Spanyolországban). Másrészt vannak olyanok, amelyek ugyan a történelem során egy
adott állam többségi társadalmának részét képezték, a határváltoztatások következté¬
ben azonban egy másik állam nemzeti kisebbségévé váltak (mint azok a magyar, orosz
vagy szerb közösségek, amelyek az Osztrák-Magyar Monarchia, a Szovjetunió és Ju¬
goszlávia felbomlását követően Magyarország, Oroszország, illetve Szerbia határain
kívül rekedtek). Az újkori nacionalizmusok, míg Nyugat- Európában inkább az előbbi
típusú nemzeti kisebbségekkel vannak összefüggésben, addig K elet-Közép- Európában
inkább az utóbbiakkal.??
Kutatasi kérdések és a kutatómunka céljai
A kutatás tárgyát — tehát a határon túli magyar közösségekre vonatkozó nemzetpoliti¬
kákat — induktív módon közelítem meg. Ez azt jelenti, hogy vizsgálódásom nem vala¬
miféle elméleti feltételezés tesztelésére irányul, hanem az első és másodkézből össze¬
gyűjtött adatokból, közvetlen és közvetett forrásokból kiindulva halad az általános
meghatározások felé. Éppen ezért hipotézisek helyett a következő kérdéseket fogal¬
maztam meg: 1. A történelmi magyar nemzeti törekvéseknek milyen aspektusai van¬
nak jelen Magyarország mai nemzetpolitikáiban? 2. Hogyan determinálódik törvénye¬
sen az anyaország szerepe Magyarországon, és ez hogyan hat a belpolitikai versenyre
és az ország külkapcsolataira? 3. Hogyan bírálják a határon túli magyar kisebbségek az
őket érintő, feléjük irányuló magyarországi nemzetpolitikákat?
Míg az első kérdés a kutatás tárgyának történetiségére utal, addig a második és a har¬
madik kérdés a benne rejlő globális és lokális összefüggésekkel foglalkozik. Az utóbbi
két kérdés orientációját tekintve — John Galtung békekutató (peace researcher) a konf¬
liktusok tanulmányozására alkalmazott négyszintes modellje"! alapján — a következő
szintekre bontható: a megaszinten a civilizációk közötti konfliktusokat találjuk (wes¬
209