Oldal 208 [208]
OCR
ményesiilésére és a nyomtatott sajtó megjelenésére. Ez az elmélet ugyan magyarázattal szolgál a nemzetek modern alkotóelemeiről, azok premodern gyökereit azonban hajlamos figyelmen kívül hagyni. A konstruktivista elmélet kiegészítéseként A nthony D. Smith — a nacionalizmusok fejlődését etnoszimbolista perspektívából megközelítve — rámutatott olyan, korábban is létező kötelékekre (közös történeti emlékek, kultúra, viselkedésminták, szimbólumok, mítoszok stb.), melyek a modern nemzetépítés alapját képezik.'® A magyar nacionalizmus kialakulása Szűcs Jenő modellje szerint a magyar nacionalizmus kialakulásában nagy szerepet játszott a középkori állam és az annak hagyományait őrző rendiség. Ez a rendiség átmeneti győzelmekkel és átmeneti vereségekkel átvészelte a 16-18. századot, majd a 18. század végétől a magyar nacionalizmus kettős ága bontakozott ki belőle: egy államnemzeti és egy kultúrnemzeti jellegű nemzeti tudat. Ez a kettősség a magyar nemesség kettős arculatát és az ország sajátos geopolitikai helyzetét tükrözte. A nemesség egyszerre volt a rendi szellem örököse és a nyugat-európai kultúra hazai tolmácsa. Ugyanakkor a nemzet kereteinek meghatározásához a Habsburgokkal szemben a magyar nyelv és kultúra, a nemzetiségekkel szemben pedig a történeti magyar államkeret látszott perdöntő argumentumnak. A modern nemzetépítés folyamataiban Magyarországon a 19. században a polgárság nem alakított ki önálló szólamot.!" Az államnemzet fikciója és a nemzetek fölötti tudat centripetális ereje vezetett az 1848-as forradalmon keresztül az 1867-es osztrák-magyar kiegyezésig. Az így létrejött duális államformában a Magyar Királyság egysége és függetlensége csak látszólagos volt. Egyrészt azért, mert az így kialakult magyar államkeretet a nem magyar nemzetiségű csoportok (akik az összlakosság majdnem felét alkották) nem fogadták el. Másrészt pedig azért, mert Magyarország nem rendelkezett a külügy és a hadügy önálló irányításával, így az országot érintő sorsdöntő kérdésekről továbbra is Bécsben döntöttek. A hogyan arra Bibó István rámutatott: a kiegyezés után létrejött új helyzet politikai és közjogi zsákutcába terelte az országot és a társadalmi fejlődés megrekedését okozta. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően a magyar nacionalizmus vákuumba került. Eredeti formájában nem volt tartható sem az államnemzet, sem pedig a kultúrnemzet koncepciója. Ez ahhoz vezetett, hogy a magyar történeti nacionalizmus mindkét formája még az előzőkhöz képest is illuzionisztikusabb formákat öltött. Az államnemzeti nacionalizmus a , Szent-István-i nemzeteszmében", a , Nagy Magyarország" illúziójában fogalmazódott újra, míg a kultúrnemzeti nacionalizmus a ,,mélyeze, gondolatától. 9 208
