Page 208 [208]
ményesiilésére és a nyomtatott sajtó megjelenésére. Ez az elmélet ugyan magyarázat¬
tal szolgál a nemzetek modern alkotóelemeiről, azok premodern gyökereit azonban
hajlamos figyelmen kívül hagyni. A konstruktivista elmélet kiegészítéseként A nthony
D. Smith — a nacionalizmusok fejlődését etnoszimbolista perspektívából megközelítve
— rámutatott olyan, korábban is létező kötelékekre (közös történeti emlékek, kultúra,
viselkedésminták, szimbólumok, mítoszok stb.), melyek a modern nemzetépítés alapját
képezik.'®
A magyar nacionalizmus kialakulása
Szűcs Jenő modellje szerint a magyar nacionalizmus kialakulásában nagy szerepet
játszott a középkori állam és az annak hagyományait őrző rendiség. Ez a rendiség át¬
meneti győzelmekkel és átmeneti vereségekkel átvészelte a 16-18. századot, majd a
18. század végétől a magyar nacionalizmus kettős ága bontakozott ki belőle: egy ál¬
lamnemzeti és egy kultúrnemzeti jellegű nemzeti tudat. Ez a kettősség a magyar ne¬
messég kettős arculatát és az ország sajátos geopolitikai helyzetét tükrözte. A nemes¬
ség egyszerre volt a rendi szellem örököse és a nyugat-európai kultúra hazai tolmácsa.
Ugyanakkor a nemzet kereteinek meghatározásához a Habsburgokkal szemben a ma¬
gyar nyelv és kultúra, a nemzetiségekkel szemben pedig a történeti magyar államkeret
látszott perdöntő argumentumnak. A modern nemzetépítés folyamataiban Magyaror¬
szágon a 19. században a polgárság nem alakított ki önálló szólamot.!" Az államnemzet
fikciója és a nemzetek fölötti tudat centripetális ereje vezetett az 1848-as forradalmon
keresztül az 1867-es osztrák-magyar kiegyezésig. Az így létrejött duális államformá¬
ban a Magyar Királyság egysége és függetlensége csak látszólagos volt. Egyrészt azért,
mert az így kialakult magyar államkeretet a nem magyar nemzetiségű csoportok (akik
az összlakosság majdnem felét alkották) nem fogadták el. Másrészt pedig azért, mert
Magyarország nem rendelkezett a külügy és a hadügy önálló irányításával, így az or¬
szágot érintő sorsdöntő kérdésekről továbbra is Bécsben döntöttek. A hogyan arra Bibó
István rámutatott: a kiegyezés után létrejött új helyzet politikai és közjogi zsákutcába
terelte az országot és a társadalmi fejlődés megrekedését okozta.
Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően a magyar nacionalizmus vá¬
kuumba került. Eredeti formájában nem volt tartható sem az államnemzet, sem pedig a
kultúrnemzet koncepciója. Ez ahhoz vezetett, hogy a magyar történeti nacionalizmus
mindkét formája még az előzőkhöz képest is illuzionisztikusabb formákat öltött. Az
államnemzeti nacionalizmus a , Szent-István-i nemzeteszmében", a , Nagy Magyaror¬
szág" illúziójában fogalmazódott újra, míg a kultúrnemzeti nacionalizmus a ,,mély¬
eze,
gondolatától. 9
208