Oldal 207 [207]
ós folyamatok olyan gazdasági, politikai és társadalmi változásokat idéztek elő, melyek
hatással vannak az egész emberiségre.? Kérdéses azonban, hogy e folyamatok összes¬
sége egy homogén, transznacionális világot hoz-e majd létre, melyben az államhatalom
és a kormányok nemzeti törekvései jelentéktelenné válnak. A nemzeti identitás mind a
mai napig az önmeghatározás és a világrend konstrukciójának alapját képezi, és a jós¬
lat, miszerint a nacionalizmus korának vége lenne, korántsem tűnik közelinek. Ez
persze nem azt jelenti, hogy a nemzeti törekvések ugyanolyan formában vannak jelen,
mint a modern nemzetállamok kialakulásának kezdeti időszakában. A nacionalizmus is
— mint ideológia, mint populáris kultúra és mint politikai hitvallás — átalakult az új
gazdasági és társadalompolitikai feltételekhez igazodva, de alapjait a már több évszá¬
zados tervszerű nemzetépítés stratégiái képezik. !!
A nemzet és a nacionalizmus fogalmai
A nacionalizmus a nemzeti egység, a nemzeti önrendelkezés és a nemzeti identitás
politikai szférában való megjelenése, illetve az ezeket a nemzeteszméket igazoló, legi¬
timáló ideológia." A nacionalizmus nem általánosítható, történetileg változó formák¬
ban alakult és eltérő érzelmekkel telítődött. A nemzet fogalmának — ami ennek a sokré¬
tű és változó politikai eszmerendszernek a központi fogalma — pontos meghatározását
több paradoxon is megnehezíti.!? Egyrészt a nemzetek objektív modernsége (a történé¬
szek szemszögéből) szemben a szubjektív régiségükkel (ahogyan azt a nacionalisták
látják). Másrészt a nemzetiség formális egyetemes jellege (mindenki rendelkezik nem¬
zetiséggel) szemben megjelenésének partikularitásával (azt mindenki másképp éli
meg). Harmadrészt a nacionalizmus politikai hatalma szemben filozófiai—elméleti sze¬
génységével. Más izmusokkal — mint a liberalizmus, konzervativizmus vagy a szocia¬
lizmus — ellentétben a nacionalizmus kialakulása nem köthető olyan nagy gondolko¬
dókhoz, mint J ohn Stuart Mill, Edmund Burke vagy Karl Marx. Tudományos meghatá¬
rozásával jóval kialakulása után, csak a 20. században kezdtek el foglalkozni. Részben
ezekből a paradoxonokból fakad, hogy a nemzet definíciójához szükséges kritériumok
az egyes szerzők szerint igen eltérőek: vannak, akik jelentését objektív csoportképző
ismérvek alapján próbálják meghatározni (közös nyelv, történelmi múlt stb.), míg má¬
sok a szubjektivitásra helyezik a hangsúlyt. Ez utóbbi egyik legelismertebb példája
Benedict Anderson meghatározása, miszerint a nemzet egy , elképzelt politikai közös¬
ség, melynek határait és szuverenitását egyaránt veleszületettnek képzelik el”.‘* Mind¬
ezt összevetve, a nemzet (mint társadalmi nagycsoport) és a nacionalizmus (mint nem¬
zetelvű ideológia) olyan sokdimenziós fogalmak, melyeket nem lehet egyetlen általá¬
nos kritérium alapján definiálni.
A fogalmi meghatározás mellett szintén sok vita tárgyát képezte a nemzetek és a naci¬
onalizmus kialakulásának folyamata. A ma leginkább elfogadott konstruktivista elmé¬
let szerint a nemzetek a modern kor szüleményei. Ennek az elméletnek a képviselői a
modern nemzetépítés előzményeként a 18-19. században tapasztalt társadalmi, politi¬
kai és technikai változásokat szokták kiemelni, különös tekintettel a közoktatás intéz¬
207