Oldal 202 [202]
imák és személyes kérések, illetve a hála-bejegyzések jelentik: erdélyi, helyi zarándo¬
kok, illetve magyarországiak bejegyzései között is szép számmal találunk személyes
hangvételű imákat és hálaszövegeket: , Köszönöm, hogy visszakaptam a családomat"
(magyarországi zarándok, 2013).
Tehát azt láthatjuk, hogy a vallási terek a nemzeti, szekuláris motivációk és élmények
írásos megfogalmazása mellett az elmélyült vallási élményeknek is teret biztosítanak.
A résztvevők a gyimesbükki ünnepi helyszínt nem csak az emlékezet helyének, hanem
kegyhelynek, szent helynek is tekintik. Itt csak utalni szeretnék a szekuláris, nemzeti és
a vallási zarándoklat közötti finom összefüggésekre és összefonódásokra, amelyre
szintén már több antropológus felhívta figyelmet.!! Mig az , Ezeréves határon?" álló
őrház elsősorban a nemzeti érzések előidézésének helye, addig a templom szakrális
tere a vallásos élmények megfogalmazását sürgeti, idézi elő — feltehetőleg csak ideig¬
lenesen.
Röviden szólok az ünnepi találkozások szerepéről is. Megfigyeléseim szerint ugyanis
újabban a turisták és a helyiek közötti látványos különbségek kirajzolják a magyaror¬
szágiak és a gyimesi csángók közötti kulturális határokat, hiába próbálja az ünnep a
nemzeti és vallási összetartozásüzeneteit hírül adni. Mert bár számos ünnepi esemény,
ünnepi helyszín vagy akár találkozás élményének hatására a résztvevők valóban átélhe¬
tik, átélik a nemzeti összetartozást, az is előfordul, akár ugyanazon ünnepi eseményen,
hogy a különbségeket érzékelve inkább a helyi identitásaikban erősödnek. A különb¬
ségkonstrukciót erősítik például a különféle félreértések, tévedések is, például a gyi¬
mesiek moldvaiakkal való összetévesztése. Megfigyelhető az is, hogy a gyimesi ma¬
gyarok egyre kevésbé kapcsolódnak a magyarországiak erdélyi, helyi románokat szidó,
agresszív diskurzusaihoz. Így volt ez 2015-ben, amikor a pünkösdi ünnep alatt több
magyarországi zarándok a kivezényelt román rendőröket az ellenséggel, a magyarokat
elnyomó románsággal azonosította, míg a gyimesiek nem győzték hangsúlyozni, hogy
a rendfenntartó szervek nélkül káosz alakulna ki és nem lehetne közlekedni. 2011-ben
pedig a helyiek szóltak rá egy akkor még működő magyarországi gárdista csoport tag¬
jaira, akik a vasútállomás román lobogóját piros—fehér—zéldre cserélték ki.
Összegzés
Bár a gyimesi román és magyar ünneplők alkalmanként részt vesznek egymás ünnepe¬
in, ez a kevertség, és maga a kölcsönös ünnepi jelenlét rejtve marad a nyilvános dis¬
kurzusok szintjén. Az etnikus és vallásos különbségek megkonstruálása és az ünnep, az
ünnepi idő (a jelen és a múlt), az ünnepi rítusok és az ünnepi liturgia, az ünnepi tér, s
mindezek által szimbolikusan Gyimes múltjának és jelenének örökségesítése a cél. A
hivatalos narratívák szerint a pünkösdi ünnepekkel a gyimesi magyarok és a románok
is az apostoli időkre, ezen túl az őseikre, hőseikre, bizonyos szentjeikre, illetve a ma¬
gyar, illetve a helyi etnicizált történelem különböző idősíkjaira — a közel és régmúlt
kiemelt eseményeire — emlékeznek. A más-más szempontokból kisebbségben élő ro¬
mánok, illetve magyarok vallási és nemzeti identitásait óhajtják erősíteni, továbbá kife¬
202