Stranica 201 [201]
az elsuhanó zarándokvonat utasait, és elmondásuk szerint magyarságukban erősödnek
ezáltal.
A gyimesiek ünnepi élményeinek formálódásához nemcsak az ünnepi rítusok, és ünne¬
pi beszédek járulnak hozzá, hanem az egyes ünnepi terek, helyszínek, illetve az idegen
és ismerős ünneplőkkel, turistákkal való találkozások, beszélgetések is. Az ünnepi te¬
rek többféle módon hatnak a résztvevők ünnepi élményeire: feltételezésem szerint, míg
a nemzeti szimbólumokat megjelenítő helyszínek a nemzeti érzések erősítésének ked¬
veznek, a vallási terek inkább a vallásos élményeket serkentik. A már említett Ilyés
Zoltán egyértelműen kimutatta, hogy a résztvevők (elsősorban a magyarországi zarán¬
dokok) célja elsősorban saját nemzeti érzéseik megerősítése, a nemzeti és ideológiai
közösséghez tartozás demonstratív megélése, megmutatása. A magyarországi és erdé¬
lyi résztvevők széles körének motivációit tekintve Ilyés szekuláris zarándoklatról be¬
szél, ahol a helyet elsősorban nem vallásos búcsúnyerési céllal keresik fel, hanem
nemzeti érzéseik, a magyar kisebbséggel való szolidaritásuk és ideológiai összetartozá¬
suk felmutatása a cél."
Ilyés megállapításait egy másik emlékkönyv markánsan eltérő, elsősorban vallásos
tartalmú bejegyzéseivel egészítem ki. Ahogy azt említettem, az emlékhelyen, zarán¬
dokhelyen az őrház mellett a kontumáci templom emlékkönyve is lehetőséget biztosít
az emlékek, élmények megörökítésére. 2013. május 18-a és 2014. június 22-e között
kelt, összesen 310 bejegyzés alapján próbálok néhány megállapítást megfogalmazni.
Mennyiben mások a bejegyzések, mint ahogy azt az őrház emlékkönyve esetében lát¬
hattuk? Szemben a vasúti őrház emlékkönyvének szövegeivel, a kontumáci templom
emlékkönyvében csak elvétve találunk nacionalista hangvételű bejegyzéseket, megje¬
lenik ugyan pl. Nagy-Magyarország gondolata, az ezeréves határ visszaállításának
óhaja, Trianon bánata, de sokkal jellemzőbb a szent hely, a templom és a hősi emlék¬
mű dicsérete, valamint a vallásos élmények, a vallásos zarándoklat emlegetése: , A jó
Isten áldása legyen ezen a zarándoklaton!" A hely, a templom, az emlékhely és a helyi
emberek szépségének, jóságának felidézése mellett a leggyakoribb szövegcsoport a
kegyhely felkeresésének személyes, vallási és egyéb, nem feltétlenül nemzeti jellegű
motivációiról árulkodik. A bejegyzők részletesen leírják, hogy miért keresték fel a
pünkösdi búcsú keretében a gyimesbükki kontumáci templomot. A bejegyzők kilétére
csak következtetni lehet: többségük magyarországi zarándok, illetve erdélyiek, kis
százalékban pedig gyimesi magyarok és románok. Több példát találtam arra, hogy az
egykoron Gyimesből elszármazottak a szüleik, nagyszüleik emlékére utaznak Gyimes¬
be, a határhoz: , XY vagyok Tolna megyéből Bátaszékről. Édesapám emlékéért jöttem
vissza mivel ő már nem jöhetett. Gyergyóújfalusi születésű volt. Családommal jöttem,
Y-nal és menyemmel, Z-vel. Gyönyörű a vidék. Köszönjük, hogy itt lehettünk" (2013).
Gyimes ebben a vonatkozásban magát Erdélyt jelenti, egy emblematikus erdélyi tele¬
pülést: , Magyarországról jöttünk X és vőlegényem Y Nógrád megyéből egy Szécsénke
nevű kis faluból. A dédnagymamám innen származik, ezért visszalátogattam. XY emlé¬
két hoztam vissza" (2013). A bejegyzésekre egyöntetűen jellemző, hogy Istennek és
Szűz Máriának köszönik meg, hogy eljuthattak Gyimesbe. A második szövegtípust az
201