Stranica 197 [197]
vallási, politikai eseményeknek, a gazdasági beruházásoknak, és a tömegszórakozta¬
tásnak is.
2008-ban a magyar pünkösdvasárnapi búcsú ellensúlyozására a gyimesbükki és palán¬
kai román tudáselit ,,ellen-rendezvényt” kezdeményezett a palánkai Rebreanu¬
emlékműnél, de ezt a bákói hatóságok biztonsági megfontolásokból nem engedélyez¬
ték. Politikai válaszreakcióként — a 2010-ben felavatott magyar hősi emlékmű közelé¬
ben — 2012 októberében egy újabb román hősi emlékművet avattak. 2011 pünkösd
vasárnapján pedig, amikor a római katolikus és az ortodox húsvét, s ezáltal a pünkösd
is kivételesen egyazon napra esett, a gyimesbükki ortodox egyház nagyszabású, ünnepi
ellendemonstrációt tervezett, melyet a település magyar polgármestere és Bákó megye
prefektusa is engedélyezett. Rusalii a Kárpátok közepén elnevezéssel szent liturgiát
tartottak a gyimesbükki ortodox templom kertjében, ünnepelve a pünkösdöt és megem¬
lékezve a hősi hallottakról. Egy olyan román nemzeti—vallasi ünnepség hagyományát
próbálták megteremteni, amilyennek a korábbi években csupán a gyimesi magyarok
rendelkeztek. Az új ünnepi tematikával, az ünnep látványosabbá tételével a helyi ro¬
mán ortodox közösség Számára kívántak alternatívát adni a körükben is népszerű pün¬
kösdi magyar csíksomlyói és gyimesbükki ünnepek helyett. A 2011-től szerveződő
ortodox pünkösdi fesztivál apropóján a helyi ortodox egyház saját tereket, ünnepi rítu¬
sokat és az ünnep etnicizált emlékezetét kezdte el kialakítani és forgalmazni. Az ünnep
egyik reprezentatív helyszíne a gyimesbükki Szent Mihály és Gábriel Arkangyalok
ortodox temploma lett. A kiválasztás oka elsősorban az volt, hogy Gyimesbükkön ez
volt az első, 1800-ban a helyi románok által emelt görögkatolikus kőtemplom, amelyet
ők az igaz hit templomának tekintenek. Az ortodox templomkert mellett az első gyi¬
mesbükki görögkatolikus fakápolna emlékhelye is fontos ünnepi helyszín lett, melyet
Gyimes legrégebbi román szakrális emlékhelyeként tartanak számon. A helyi egyház
képviselői és több gyimesi román értelmiségi is amellett érvel, hogy ez a fakápolna
már jóval a katolikus kontumáci templom létesítése előtt is állhatott. Az egykori ká¬
polna helyszínét, egy katonai térkép alapján egy gyimesbükki domboldalon, a Podison
azonosítottak be, s azt bádogtetővel fedett kereszttel jelölték meg. Míg az első évben
az ünnepet az ortodox templom kertjében tartották, a második évtől a szent liturgiát
körmenettel, és a Podisra tett zarándoklattal egészítették ki. A pünkösdi ünnep vonat¬
kozásában egy olyan rituális idő, az ünnephez kapcsolt olyan rituális múlt kialakítására
törekednek, amely lényegében a helyi etnicizált történelem dákoromán kontinuitás
mitoszaval kevert változatát adja. Az I. és II. világháborús honvédő hősök tettei mellett
a dicsőséges ókori idők határvédelméről is megemlékeznek. Az elmúlt években a fesz¬
tiválhoz kapcsolódó nyilvános reprezentációkba egyre több olyan elem épült be,
amellyel a pünkösdi ünnepségek ortodox liturgikus rítusai mellett a bizánci keresztény
szokások és a kereszténység előtti pogány, dák-trák, illetve római elemeket, és egyben
azok továbbélését hangsúlyozták. Az ünnep hivatalos ortodox keresztény értelmezését
követve a pünkösd eredetét, annak végső formájának kialakulását az apostoli időkhöz
kötik, ugyanakkor kiemelik egy ókori rózsaünneppel, a Rosaliához való feltételezett
kapcsolatait is. A helyi tanárok kérésére a gyimesi ortodox gyermekek és sok felnőtt
197