Stranica 196 [196]
OCR
az ünnepek szerepét, múltját és funkcióját kiemelő nyilvános történetek és emlékezetek a közösségi struktúra és a különféle helyi identitások alakítását, finomhangolását szolgálják." A római katolikus búcsús ünnep esetében egy jól körülhatárolható csoport, helyi és magyarországi Szervezők közös fellépéséről beszélhetünk. Eredeti elképzeléseik szerint a magyar múlt és a katolikus vallás emlékeit, az első katolikus templomot, a kontumáci kápolnát és az egykori vesztegzár és vámház épületeinek romjait kívánták felújítani és emlékhellyé alakítani. Ehhez adódott hozzá az ünnep ötlete, az, hogy a felújítások a pünkösd keretében megünnepelhetők, láthatóvá tehetők. Azt próbálták elérni, hogy Gyimesbükk valamilyen formában kapcsolódjék a csíksomlyói búcsú vallási— politikai eseményeihez, egy jól működő vallási-nemzeti esemény fősodrához. Az ünnepnek egy viszonylag állandó rítusforgatókönyvet dolgoztak ki, amelyet évről évre újabb felújított épületek átadása, avatások és a különféle kulturális programok tesznek változatossá. A gyimesbükki vasútállomáson népviseletbe öltözött helyiek — néhányan lóháton, zeneszéval, virágokkal, süteménnyel és pálinkával felszerelkezve — magyarországiakkal, moldvaiakkal, Erdély más településeiről érkező csoportokkal és magánszemélyekkel közösön várják a Magyarországról érkező zarándokvonatot. A szervezők a vonatvárással a Magyar Királyi Honvédség alakulatainak 1940-es gyimesi bevonulásának állítanak emléket, illetve próbálják elérni, hogy a résztvevők újraéljék, megéljék a múlt eseményeit. A vonat beérkezése után a résztvevők közösen átvonulnak a kontumáci kápolnához, ahol ünnepi műsorokra, tancos—zenés programokra, megemlékezésekre és avatásokra kerül sor és római katolikus szentmisét is celebrálnak. A kontumáci kápolnát a különféle ünnepi szónoklatokban, ahogy a marketing kiadványokban (pl. a különféle programfüzetekben) a térség első templomának nevezik. A kápolna szabadtéri színpadán és a 2010-ben felavatott hősi emlékműnél is különféle megemlékezések és szónoklatok hangzanak el. A hősi emlékmű azoknak a Gyimesbükkön sziiletett vagy a Gyimesi-szoros védelmében elesett katonáknak állít emléket, akik részt vettek a két világháború valamelyikében, illetve emléktáblával tisztelegnek az 1848-as, az 1956-os és az 1989-es forradalmak áldozatai előtt is. Az emlékmű létrehozásában fontos szempont volt, hogy a térségben korábban csak a román háborús hősöknek volt emlékműve a gyimesbükki ezeréves határ , román" oldalán. Az ünnepi eseménysorozat utolsó felvonását a gyimesbükki vasúti őrháznál tartott köszöntőbeszédek jelentik, ahova a nosztalgiavonat nagy ováció közepette fel is megy. Ezt a harmadik helyszínt , Ezeréves határnak" is nevezik, hiszen az őrház nem messze található a hajdani határon álló Rákóczi-vártól. A szervezők az ünnepi rítusokkal, emlékezési szertartásokkal, és az ünnepi beszédekkel elsősorban a résztvevők nemzeti és vallási (római katolikus) identitásait próbálják megerősíteni és újraalkotni. A helyi és nemzeti múlt, a vallás, és a közös kultúra felmutatására, továbbadására törekednek. Mindebben kiemelt szerepet tulajdonítanak a helyi és nemzeti hősöknek, ősöknek és a római katolikus egyház szentjeinek is. Az ünnepi programokban feltűnik Szent László alakja, minden évben megemlékeznek a Gyimesben elesett hősi halottakról, vagy (ahogy 2014-ben) a madéfalvi veszedelem áldozatairól is. A pünkösdi alkalmak teret engednek a különböző 196
