Stranica 196 [196]
az ünnepek szerepét, múltját és funkcióját kiemelő nyilvános történetek és emlékezetek
a közösségi struktúra és a különféle helyi identitások alakítását, finomhangolását szol¬
gálják."
A római katolikus búcsús ünnep esetében egy jól körülhatárolható csoport, helyi és
magyarországi Szervezők közös fellépéséről beszélhetünk. Eredeti elképzeléseik sze¬
rint a magyar múlt és a katolikus vallás emlékeit, az első katolikus templomot, a kon¬
tumáci kápolnát és az egykori vesztegzár és vámház épületeinek romjait kívánták fel¬
újítani és emlékhellyé alakítani. Ehhez adódott hozzá az ünnep ötlete, az, hogy a felújí¬
tások a pünkösd keretében megünnepelhetők, láthatóvá tehetők. Azt próbálták elérni,
hogy Gyimesbükk valamilyen formában kapcsolódjék a csíksomlyói búcsú vallási—
politikai eseményeihez, egy jól működő vallási-nemzeti esemény fősodrához. Az ün¬
nepnek egy viszonylag állandó rítusforgatókönyvet dolgoztak ki, amelyet évről évre
újabb felújított épületek átadása, avatások és a különféle kulturális programok tesznek
változatossá. A gyimesbükki vasútállomáson népviseletbe öltözött helyiek — néhányan
lóháton, zeneszéval, virágokkal, süteménnyel és pálinkával felszerelkezve — magyaror¬
szágiakkal, moldvaiakkal, Erdély más településeiről érkező csoportokkal és magán¬
személyekkel közösön várják a Magyarországról érkező zarándokvonatot. A szervezők
a vonatvárással a Magyar Királyi Honvédség alakulatainak 1940-es gyimesi bevonulá¬
sának állítanak emléket, illetve próbálják elérni, hogy a résztvevők újraéljék, megéljék
a múlt eseményeit. A vonat beérkezése után a résztvevők közösen átvonulnak a kon¬
tumáci kápolnához, ahol ünnepi műsorokra, tancos—zenés programokra, megemlékezé¬
sekre és avatásokra kerül sor és római katolikus szentmisét is celebrálnak. A kontumá¬
ci kápolnát a különféle ünnepi szónoklatokban, ahogy a marketing kiadványokban (pl.
a különféle programfüzetekben) a térség első templomának nevezik. A kápolna sza¬
badtéri színpadán és a 2010-ben felavatott hősi emlékműnél is különféle megemléke¬
zések és szónoklatok hangzanak el. A hősi emlékmű azoknak a Gyimesbükkön sziile¬
tett vagy a Gyimesi-szoros védelmében elesett katonáknak állít emléket, akik részt
vettek a két világháború valamelyikében, illetve emléktáblával tisztelegnek az 1848-as,
az 1956-os és az 1989-es forradalmak áldozatai előtt is. Az emlékmű létrehozásában
fontos szempont volt, hogy a térségben korábban csak a román háborús hősöknek volt
emlékműve a gyimesbükki ezeréves határ , román" oldalán. Az ünnepi eseménysorozat
utolsó felvonását a gyimesbükki vasúti őrháznál tartott köszöntőbeszédek jelentik,
ahova a nosztalgiavonat nagy ováció közepette fel is megy. Ezt a harmadik helyszínt
, Ezeréves határnak" is nevezik, hiszen az őrház nem messze található a hajdani hatá¬
ron álló Rákóczi-vártól. A szervezők az ünnepi rítusokkal, emlékezési szertartásokkal,
és az ünnepi beszédekkel elsősorban a résztvevők nemzeti és vallási (római katolikus)
identitásait próbálják megerősíteni és újraalkotni. A helyi és nemzeti múlt, a vallás, és
a közös kultúra felmutatására, továbbadására törekednek. Mindebben kiemelt szerepet
tulajdonítanak a helyi és nemzeti hősöknek, ősöknek és a római katolikus egyház
szentjeinek is. Az ünnepi programokban feltűnik Szent László alakja, minden évben
megemlékeznek a Gyimesben elesett hősi halottakról, vagy (ahogy 2014-ben) a madé¬
falvi veszedelem áldozatairól is. A pünkösdi alkalmak teret engednek a különböző
196