nos üzenetei és az ünneplő románok és magyarok egyéni ünneplési gyakorlatai, élmé¬
nyei között ellentmondásokat, nehezen összefésülhető szálakat fedeztem fel, vagyis az
ünnepek hivatalos üzenetei, rítusai nem minden esetben érik el a , kívánt hatás"-t. Írá¬
somban ezért a hivatalos, nyilvános diskurzusok és rítusok (etnikus és vallási egység¬
és különbségkonstrukció, vallási, politikai és társadalmi konfliktusok), valamint az
egyéni ünnepélmények (interetnikus együttműködés, kölcsönösség, elhatárolódás stb.)
közötti ellentmondások és feszültségek megértésére és feloldására törekszem. Mindeh¬
hez igyekszem feltárni az ünnepek szervezőinek intencióit, a hivatalos ünnepértelme¬
zéseket, a nyilvános rítusokat, valamint az egyéni ünnepi gyakorlatokat és ünnepi ta¬
pasztalatokat, illetve mindezek összefüggéseit.
Nyilvános rítusok és üzenetek —
vallási, etnikus rivalizáció és különbségkonstrukció
Elsőként azt veszem számba, hogy milyen csoportok formálják a hivatalos ünnep¬
értelmezéseket, a különféle nyilvános diskurzusokat, kik alakítják az ünnepi rítusokat,
s mindezzel mik a céljaik. Hogyan formálódnak a magyar és román pünkösdi ünnepek
a vallás és a politika erőterében, illetve a különféle gazdasági fejlesztések, beruházások
, árnyékában", hogyan működnek egymás mellett, és hogyan hatnak egymásra — illetve
a szervezők, milyen kulturális reakciókat adnak egymás ünnepeire. Azt feltételezem,
hogy az ünnepekkel kapcsolatban forgalmazott különféle hivatalos ünnepi narratívák,