Stranica 182 [182]
OCR
2) A közhelyek olyan nyelvi panelek, amelyek nem csupán a közvetlen társasági érintkezésben, a társasági, az interperszonális , jópofaság"-ban jelennek meg, hanem a politikai, a nemzetközi stb. jelenségek kurta- furcsa minősítésében is, a megnevezettek félreértéseket, ellentéteket generálhatnak, s a népképzetekkel, az , idegen" lebecsülésével, imagológiai téveszmékkel rokonulnak. Nem árt az utóbbiakra néhány, kevéssé ismert példát hozni. Virág Benedek A versengő hazafiakhoz című versének egy kitétele (, mint részeg vad rácok") valójában a korszak egyik nyelvi paneljét foglalta versbe." Ezt Lukijan Musicki szerb költő ingterülten tette szóvá, Vitkovics Mihály, a közvetítő szerb—magyar költő-író azzal próbálta menteni a kínos helyzetet, miszerint sajtóhibáról van szó, a rác helyett trák értendő. Csakhogy Berzsenyi Dániel 1805-re datált A felkölt nemességhez című ódája" ugyanezt a panelt más összefüggések közé helyezi, az összefogás költői képének tényezői közé avatja, S nemcsak a "részeg? jelzőt hagyja el, hanem a "vad"-nak is más jelentésárnyalatot kölcsönöz: , AZ ütközet közt állni tudó, kemény Horvátok és vad Ráczok erős hada Táborba szállott, hogy kövesse A Magyarok rohanó lovagját." És nem egészen mellékesen: a közhelyeknek, a sztereotip nyelvi fordulatoknak, megnevezéseknek hírértéke, sőt, stílusértéke is lehet egy más, meglepő szövegkörnyezetbe helyezve. Arról nem is szólva, hogy a közhely kifordítása, közhelyek kontaminálása egy humoros szituáció, egy , nyelvi helyzetkomikum” szerveződéséhez tevékenyen járulhat hozzá, vö. , tiszta vizet önt kártyái közé", vagy az egykori miniszterelnöknek, Gömbös Gyulának tulajdonított (Esterházy Péter által , felújított "") fordulat: , a nemzet hajója kardélen táncol". Babits Mihály regénye, a Halálfiai cselekménye során pontosan dokumentálható, mint üresednek ki klasszikus idézetek, például Berzsenyiverssorok, mint függetlenednek líraiságuktól, illeszkednek be egy átlag-nemesi politikai-morális mentalitás szókincsébe, válnak sztereotippá, közhelyesednek. Egy másik, a korábbihoz hasonló interetnikus szólás viszont azt mutatja, hogy az évszázadok során mint csökken a sértő-megbélyegző jelleg. Az , ez nekem kínaiul van” kijelentés csupán annyit jelent, hogy számomra érthetetlen, nem tartalmaz ellenséges-elítélő vonást, mely sértené a kínai nép érzékenységét. A , csehül áll" egy változata Vörösmarty Csongor és Tiindéjében is felbukkan (csehül van’ alakban), Petőfi Dobzse Lászlójában szintén olvasható; használata során nemigen hangsúlyozódik sem Csehország szomorú sorsa a harmincéves háborúban, sem más történelmi esemény, pusztán a különféleképpen, azaz nem bizonyosan és nem mindig negatíve kijelentett rosszérzés, visszás helyzet nyelvi formába öltözése. Ennek ellentettje a cseh nyelvből is idézhető. A "jednuo za uhersky rok’ jelentése: ’sohanapjan’, minthogy a csehek és magyarok körében a latin formulák kivesztek/kivesznek, az 1930-as évek értelmiségi szóhasználatban a hasonló jelentésű "ad calendas Graecas’-t már a lakosság egy töredéke értheti csupán. Persze, a 182
