Stranica 176 [176]
tőek, így a szülők akár minden nap több órában is magyar nyelvi , fürdőben" részesít¬
hetik gyermekeiket.
Gyakran elhangzó vélemény, hogy aki egyszer kivándorol Magyarországról, az töb¬
bet nem kíván magyar közösséghez csatlakozni, és nem akar hazatérni sem — a sta¬
tisztikák ugyanakkor azt mutatják, hogy a negatív trend megfordult, a magyar népes¬
ség elvándorlása néhány éve egyre lassul." A mai magyar diaszpórára mekkora a
vonzereje a skandináv jóléti modellnek (amelynek egyik elemét, a finn okzatási rend¬
szert lépten-nyomon példaként emlegetik Magyarországon?)? Mekkora a fluktuáció,
a hazatérési hajlandóság a finnországi magyarok körében?
— Érdemi hazatérési hullám nem figyelhető meg a finnországi magyarok körében, de a
bevándorlók számának növekedési üteme valóban lassulni látszik.
A konkrét munkalehetőség, segítséget ígérő meghívás vagy legalább az angol nyelv
ismerete nélkül Finnországba érkezők egy része kezdetekben csak bukdácsol, keresi a
megkapaszkodás lehetőségét. Ha ez nem sikerül vagy túl nehéznek ígérkezik, sokan
továbbállnak, más országban próbálkoznak, kisebb részük talán haza is tér. Nem egy
olyan embert ismerünk, aki csak harmadik nekifutásra tudott gyökeret verni az ország¬
ban.
A finn szociális háló csak azoknak nyújt — nem is akármilyen — biztonságot, akiknek
sikerült munkába állniuk és hivatalosan bekerültek a rendszerbe. Ez annyira kedvező,
hogy nyomós indok nélkül egészen biztosan senki nem kíván belőle kilépve a hazaté¬
rés bizonytalan útjára lépni. Takarítóként, vagy minimális, rövid idő alatt megszerez¬
hető képzettséget kívánó munkakörben akár komoly szaktudású, de a nyelvet még nem
beszélő emberek is , tömegével" helyezkednek el azzal a céllal, hogy miután megtanul¬
tak finnül, válogathassanak a hiányszakmákban meglehetősen sok munkalehetőség
közül.
Vannak azonban olyanok is, akik a hazatérés mellett döntenek, de számuk, arányuk
alacsony az itt élők körében. Szomorúan kell megállapítani, hogy nincs komoly re¬
mény arra, hogy valaki, aki Finnországban munkát talált és legalább néhány évet annak
biztonságában eltöltött, visszavágyjon Magyarországra. Az életszínvonal, a szociális
biztonság, a világszínvonalú, a gyermekek egyéni fejlődését támogató oktatási rend¬
szer, az igen magas színvonalú egészségügyi ellátó rendszer, a társadalmi nyugalom és
a szociális biztonság messze meghaladja az otthonit. A gyermeke jövőjét előtérbe he¬
lyező szülő gyakran erős honvágya ellenére is a maradás mellett dönt. Semmifajta ha¬
zatelepülési hullám nem észlelhető.
Csupán a nyugdíjasok körében vehető észre hazatelepülési szándék, az ebbe az irányba
tett lépések. Én magam is azt tervezem, hogy finn feleségemmel nyugdíjasként ma¬
gyarországi otthonomba települök majd vissza. De csak úgy, hogy megtartom a finn
szociális rendszerhez való tartozásomat és a jelenleg — konkrét családi tapasztalatok
alapján — igen ijesztőnek tűnő magyar egészségügyi ellátás helyett azonnal a finn rend¬
szerbe térek vissza, ha komolyabb kezelésre lesz szükségem.
176