Stranica 129 [129]
dást és anómiát, munkamigrációt és újraelosztási érdekversenyt, a politikai integráció
mögötteseként a politikai érdekcsoportok értékcsoportokká válását előidéző hatásokat.
De hasonlóképpen a rétegződésben a szegmentációt és a végletes-témeges korosztályi
és területi leszakadások gyarapodó tömegét, a normák és értékek integrációs problema¬
tikái között a közhasznúság és esélykülönbségek elleni autonóm kezdeményezések
létét és hálózatait, a kapcsolatkutatásokban a társadalmi szerepek, mentális örökségek,
térségi függésrendek gazdag adatanyagát is, melyek a , társadalmi integráció" része¬
ként képesek megfogalmazni a rászorultság, a közhasznúság, a leszakadás, a szolidari¬
tás, avagy másképp megnevezve a korábbi struktúrát felülíró stratégiák meglétét, ezek
sokasodását és adaptációs modellekké erősödését, vagyis a tágabb értelemben vett kul¬
túra-orientált modellek egyre figyelemfelhívóbb rendszerének megnyilvánulásait.
Az itt egy lendülettel felsorolt új aspektusok tehát alapjaikban is tükrözik a Kovach¬
életműhöz és annak tematikáihoz való viszonyulásom változását, az oeuvre bizonyos
időbeli eltérése ellenére a kutatási horizontok kereszteződését vagy párhuzamossá vá¬
lását is jelzik, s erre akár ráfüzhető is lenne a tartalomjegyzékből kivilágló , funkció¬
változási" vagy funkció-orientált modell megannyi árulkodó eleme is. A 2017-es kötet
Kovách Imre által írt bevezetője, valamint a Kovách Imre, Hajdu Gábor, Gerő Márton,
Kristóf Luca és Szabó Andrea értelmezésében bemutatott integrációs modell" mintegy
ráhangol az újraelosztás (Czibere Ibolya, Gerő Márton, K ovách Imre), a politikai integ¬
ráció és az érdekcsoportok (Gerő Márton, Szabó Andrea), a társadalmi tőke integráló
hatásainak kérdései (Hajdu Gábor, Megyesi Boldizsár), továbbá mindezek területiség¬
gel összefüggő dimenziói (Csurgó Bernadett, Csizmady Adrienne, Kovách Imre) kö¬
zötti , mechanizmusok" megnevezhetőségére." Mindezt Kovách Imre, Kristóf Luca és
Szabó Andrea, valamint Huszár Ákos és Sik Endre által jegyzett résztémák követik a
rétegződés-mérés további perspektivaival.? Ezután a fogyasztással, normákkal, érté¬
kekkel és segítési hajlandósággal foglalkozó fejezetben Kristóf Luca és Szabó Andrea,
valamint Koltai Júlia, Kristóf Luca és Simonovits Bori a Bourdieu- féle tőketípusok és
a Kolosi-féle státuscsoportok ellenpontjaként az életstílus, életmodell, magaskultúra¬
fogyasztás, munkaerőpiaci integráltság empirikus anyagával igazolja egy újszerű kér¬
désfelvetés-komplexum kérdőíves megismerési lehetőségeit." A záró blokk a kapcso¬
latoké, a hálózati tipológiáé, naplók és kötődések , egocentrikus"? viszonyrendszerének
kutatásáé, meg a lakóhelyé, ahol a társas kapcsolatok ugyancsak kitettek a régiók (így
például a társ-hiányt érzékletesen leírhatóvá tévő dunántúli, közép- és kelet¬
magyarországi szegénységi környezetek) dezintegrációs, gyenge kötésekkel jellemez¬
hető sodrásainak; ezeket a kérdéseket Albert Fruzsina, Dávid Beáta, Gerő Márton és
Hajdu Gábor, továbbá Dávid Beáta, Lukács Ágnes, Huszti Éva, Barna Ildikó, illetve
Koltai Júlia és Nemes Dóra szerzőcsapatai ismertetik meg részletesen az olvasóval.
Utóbbiak révén mintegy térben is láthatóvá válik, miként rejlik az integra¬
ció/dezintegráció függő mutatója is a községi, szegénységi, térségi beilleszkedettség
eltérő modelljeiben, függő relációkban, innovációs kapcsolati potenciálokban vagy
129