Page 128 [128]
tikájával. Erről idővel már maga is megállapítja, hogy a kulcsproblémák a kortárs em¬
pirikus vizsgálatok tükrében a modellek egzakt ismertetésén túl a társadalom politikai
ezt gazdagítja immár, a jóléti és projektalapú redisztribúció" részletes, úttörőnek Szá¬
mító" bemutatása, továbbá , a társadalmi tőke, a területiség és integráció összefüggése¬
inek leírása, a rétegződés, a normák, a fogyasztás és integráció összefüggéseinek az
elemzése, illetve a kapcsolatok integratív szerepének az elemzése". A sokrétű és átfo¬
gó igényű megközelítés ezúttal az értéknormák, kapcsolatok és a lakóhelyiség dimen¬
zióival is gazdagodik! Ez pedig fontos lépés, éppenséggel nem az integrációs proble¬
matikák ellenében, hanem azok irányában!
Másfelől a kutatás, szerkesztés, megértetés szempontjai között érdemi hangsúlyt kap a
rétegződés és változás, a társadalmi beilleszkedés és a viselkedésmodellek szerinti át¬
vagy újratagolódás szempontja is. A kérdésről a kötet kifelé tükrözött képe szerint a
, magyar lakosság politikai viselkedését, cselekvéseit és értékorientációit valójában
kiindulva. Nem a társadalom szerkezete és állapota határozza meg a politikát, hanem
sokkal inkább a politika integrálja a társadalmat" — szól a kardinális meglátás." Ez
pedig részint megerősíti az előző bekezdésben már megjelenő aspektust, részint ponto¬
sítja azt, tónust ad neki, aláhúzza a jelentőségét.
Kovách Imre több rendszerváltás utáni kötetéről nemcsak ismertetőket írtam, s nem
csupán kutatóintézeti kollégája voltam több évig, de épp az általa kialakított fiatal ku¬
tatói csoport egyre izgalmasabb és egyre mélyebb szakmai érdeklődésének kialakulá¬
sában látom Kovách eredményességét, semmint a további derivátumok és táblázatok
tartományaiban. Úgy vélem tehát (az itt idézett, Kovách által bevallott perspektíva¬
torzulás mellett, sőt ennek ellenében is), hogy ami a struktira-specifikus leíró modell¬
alkotásban éppen az utóbbi másfél-két évtizedben nóvumként jeleníthető meg, az való¬
jában a fókuszváltás, a horizont-tágulás mögöttes oka is lehetett. Ugyanis aminek egy¬
kor a társadalmi , struktúra- orientált" szervezeti adatok látószögében mindenkor priori¬
tást kellett kapnia, szükségképpen egészült ki a nemcsak szervezet-specifikus, hanem
éppen az érték- orientált, gyakorlat- orientált (és idővel persze a haszon- orientált, piac¬
orientált, gyakorlat- orientált, kommunikatív szférákat átható) másféle mikromodellek
társadalmi tényeivel és normatív rendszereivel, s nem utolsósorban az , adaptációs stra¬
tégiák" Habermas által kidolgozott, Papp Zsolt által közvetített másik kulcsfogalmával,
a kultúra-orientált aspektussal. Úgy látom, ezért úgy fogalmazom tehát, hogy a Max
Weber-i értékmentesség követelményével az 1980-as években még , objektiválható"
tudást legitimáló hazai struktúravizsgálatok (talán éppen a rendszerváltás során kibon¬
takozni kezdő) kapitalizmus és polgári demokratikus tervszabályozási átalakítás követ¬
keztében mintha igényt formálna immár arra, hogy a virtuálisan kialakult új társadalmi
struktúra és integrációs modell ellenoldalán végre elkezdje észrevenni a térbeli tagolt¬
ság szabta másságokat. E másságok között meg olyanokat, mint a polgári világ formá¬
lis—ideológiai—értékrendi egyenlőségteremtő szabályozottságának hátterében meghú¬
zódó esélyegyenlőtlenségi versenyhelyzetek, a gazdasági kihívásokból fakadó leszaka¬
128