Pusztító egyenlőtlenségek, befogadó
társadalmak, értelmező modellek
A hogy a kirekesztés és a szétesés
működő rendszerré válik
Kísérlet ez az írás. Nem hírlapírói, nem irodalmi, de nem is , tudományos", inkább
megértési, vagy értelmezési kísérlet. Olyan helyzetleíró, megismerés-kutató bölcselke¬
dés, mely talán az , inkább növeli a bajt, aki elfedi" Ilyés Gyula-i intésből fakad, sem¬
mint a kulturális nyilvánosság elé dobható tudományos dilemmák szellőztetéséből.
Két könyvről lesz szó alább, terjedelmük együtt több mint nyolcszáz oldal, témájuk a
társadalmi rétegződés, az integráció és nehézségei — mondhatnánk, tökéletesen elvont
szakmai ügyek, hisz kit is érdekelne a tudomány maga. ..?!
A két opusz öt év különbséggel tűnt fel a kiadói láthatáron, szerkesztője ugyanaz,
meghatározó , atyamestere" egyazon szakember, s a különbség a kollégák még széle¬
sebb vagy intimebb körében rejlik. Mégis más, újabb szempontok, együttesen másféle
értelmezés, optimistább válságjelek körüli körtánc jellemzi a későbbit. Valami válto¬
zott közben, s nemcsak a tudástérben, hanem a társadalmiban is. , Mindent" persze
csak reménytelen összevisszaságban idézhetnék és ismertethetnék a két kötetből, ezért
az újabbat emelem ki hangsúlyosabban, körvonalazom részletesebben.
Az újságírói, de még a szűkebben vett szakmai megközelítés is kies örömmel veszi, ha
az ismertető jólélek mintegy , előolvassa", értékeli és elhelyezi, megmondja a biztos
tudás bizonyos kondícióit, S röviden a lényeget. A szakmai szereplő azonban ezt csu¬
pán , sajtómunkának", népszerű ismeretterjesztésnek, olykor csupán kiadói reklámnak
veszi/veheti, nem többnek. Neki szüksége van visszajelzésre, érdemi értékelésre, mél¬
tányos kritikára, elismerésre, összehasonlításra is, amire viszont az átlagolvasónak
nincs szüksége. Marad eztán a merev leosztás: szakmai ismertetés egy szakfolyóirat¬
ban, rövid zanza egy napilapban. Elkülönült terek, elváló értelmezések, kizárólagos
kommunikáció — avagy a megismerés jól indokolhatónak látszó teljes hiánya, mindkét
oldalon, s eltérő okból. Saját kísérletem ezért most kettős: adat is, meg értelmezés is,
közlés is, meg késztetés is, olvasat is, de sugallat ugyanakkor, fogyasztói aspektus,
egyben tudáspiaci kezdemény is.