Stranica 105 [105]
OCR
csinyüket. Ilyen viselkedésbeli, mentális sajátosságokat írt le például Formoso franciaországi cigány közösségekben," de ettől függetlenül hasonló megfigyeléseket tettünk magunk is cigány közösségek életmódját és gyermeknevelési szokásait tanulmányozva. A cigány közösségek hagyományos vagy modern ,,kultira-specifikus” munka jellegű tevékenységei kis mértékben igénylik az idővel való pontos és takarékos gazdálkodást. A kereskedelmi tevékenységek (pl. használtcikk kereskedelem, házalás, ló-kereskedés, saját maguk által készített vagy — újabban — vásárolt tárgyak eladása) egyik lényeges eleme a szabad időgazdálkodás: valamikor délelőtt el kell indulni, és estére hazaérni. E tekintetben nagyobb szabadságot élveznek a hagyományos paraszti életmódnál, hiszen a Cigány közösségeket alapvető tevékenységeik gyakorlásában nem kötik a természet törvényei, sem pedig azok a felelősségek nem terhelik, amelyek a paraszti munka velejárói (pl. föld előkészítése, vetés, aratás, az állatok ellátása stb.) A gyűjtögetés (pl. gyógynövény, színesfém) vagy a kéregetés sem igényel takarékosan felhasznált időt. Természetesen van időkorlát és szabályozott idő ebben a tevékenységben is — az egyes tevékenységelemek egymásutánisága, alkalmazkodás a partner időstruktúrájához és így tovább —, azonban a korlátok nem nagyon kemények, alapegységei nem a percek, hanem legfeljebb az órák, még inkább a napszakok. Nem egyéb puszta félreértésnél, hogy , a cigányok nem dolgoznak", legfeljebb nem abban az időben és térben kötött formában, ahogyan azt ma kultúránkban megszoktuk. A nagycsaládról, a sok kisgyermekről való gondoskodás sok munkát, leleményességet, alkalmazkodóképességet igényel. Alkalmasint több időt töltenek munka jellegű tevékenységgel, mint például középosztálybeli társaik, s ebből csak alacsony szinten tudják családjuk fizikai szükségleteit kielégíteni. További jellemzőjük, hogy jelentős részben otthon, azaz a közösség és a család lakóhelyén, a közösség kontrollja és támogatása mellett lehet végezni ezeket a munkatevékenységeket: a ló tartása, az eladásra szánt holmik válogatása, raktározása, a növények szortírozása, vagy bizonyos famunkák is ilyenek. Ezeknek a munkáknak jó része nem végezhető otthon — vásárlás—eladás, gyógynövénygyűjtés, vesszőszedés stb. —, a kapcsolódó tevékenységek, de legalábbis a tevékenységek értelmezése, legitimálása a lakóhelyen, illetve a közösségben történik. Ezzel is összefügg, hogy a gyermekek a közösségek egyenrangú tagjaiként, erejüktől telően részt vesznek a közös munkában. Tehát nem különül el élesen a , munka" és a , szabadidő", a , munka" és a család, a közösség élete, nem különül el élesen a gyermek és a felnőtt tevékenysége. Egymásba mennek át, elemeik cserélhetők, az élet szervezésében a társas együttlét, a közösség folyamatai döntő jelentőségűek. A szakképzés is a családban, a közösségben a családi szocializáció során mintegy észrevétlenül megy végbe, ezen a módon adják tovább az idősebb generációk az általuk űzött mesterség minden csínját-bínját a fiataloknak — ugyanúgy, ahogyan a közösség történetét, meséit, rítusait, táncait. 105
