Stranica 105 [105]
csinyüket. Ilyen viselkedésbeli, mentális sajátosságokat írt le például Formoso fran¬
ciaországi cigány közösségekben," de ettől függetlenül hasonló megfigyeléseket tet¬
tünk magunk is cigány közösségek életmódját és gyermeknevelési szokásait tanul¬
mányozva.
A cigány közösségek hagyományos vagy modern ,,kultira-specifikus” munka jellegű
tevékenységei kis mértékben igénylik az idővel való pontos és takarékos gazdálkodást.
A kereskedelmi tevékenységek (pl. használtcikk kereskedelem, házalás, ló-kereskedés,
saját maguk által készített vagy — újabban — vásárolt tárgyak eladása) egyik lényeges
eleme a szabad időgazdálkodás: valamikor délelőtt el kell indulni, és estére hazaérni. E
tekintetben nagyobb szabadságot élveznek a hagyományos paraszti életmódnál, hiszen
a Cigány közösségeket alapvető tevékenységeik gyakorlásában nem kötik a természet
törvényei, sem pedig azok a felelősségek nem terhelik, amelyek a paraszti munka vele¬
járói (pl. föld előkészítése, vetés, aratás, az állatok ellátása stb.) A gyűjtögetés (pl.
gyógynövény, színesfém) vagy a kéregetés sem igényel takarékosan felhasznált időt.
Természetesen van időkorlát és szabályozott idő ebben a tevékenységben is — az egyes
tevékenységelemek egymásutánisága, alkalmazkodás a partner időstruktúrájához és így
tovább —, azonban a korlátok nem nagyon kemények, alapegységei nem a percek, ha¬
nem legfeljebb az órák, még inkább a napszakok.
Nem egyéb puszta félreértésnél, hogy , a cigányok nem dolgoznak", legfeljebb nem
abban az időben és térben kötött formában, ahogyan azt ma kultúránkban megszoktuk.
A nagycsaládról, a sok kisgyermekről való gondoskodás sok munkát, leleményességet,
alkalmazkodóképességet igényel. Alkalmasint több időt töltenek munka jellegű tevé¬
kenységgel, mint például középosztálybeli társaik, s ebből csak alacsony szinten tudják
családjuk fizikai szükségleteit kielégíteni.
További jellemzőjük, hogy jelentős részben otthon, azaz a közösség és a család lakóhe¬
lyén, a közösség kontrollja és támogatása mellett lehet végezni ezeket a munkatevé¬
kenységeket: a ló tartása, az eladásra szánt holmik válogatása, raktározása, a növények
szortírozása, vagy bizonyos famunkák is ilyenek. Ezeknek a munkáknak jó része nem
végezhető otthon — vásárlás—eladás, gyógynövénygyűjtés, vesszőszedés stb. —, a kap¬
csolódó tevékenységek, de legalábbis a tevékenységek értelmezése, legitimálása a la¬
kóhelyen, illetve a közösségben történik. Ezzel is összefügg, hogy a gyermekek a kö¬
zösségek egyenrangú tagjaiként, erejüktől telően részt vesznek a közös munkában.
Tehát nem különül el élesen a , munka" és a , szabadidő", a , munka" és a család, a
közösség élete, nem különül el élesen a gyermek és a felnőtt tevékenysége. Egymásba
mennek át, elemeik cserélhetők, az élet szervezésében a társas együttlét, a közösség
folyamatai döntő jelentőségűek.
A szakképzés is a családban, a közösségben a családi szocializáció során mintegy ész¬
revétlenül megy végbe, ezen a módon adják tovább az idősebb generációk az általuk
űzött mesterség minden csínját-bínját a fiataloknak — ugyanúgy, ahogyan a közösség
történetét, meséit, rítusait, táncait.
105