Stranica 103 [103]
Az előbb csak külső kényszerként megjelenő időnyomás a szocializáció során belsővé
válik, a személyiség része lesz. Ez egyénileg persze néhány év alatt lezajlik, de törté¬
nelmileg hosszú folyamat eredménye. Thompson a folyamat kezdetét valahol az óra,
illetve a zsebóra, majd karóra feltalálásával és terjedésével jelzi. A folyamat csúcspont¬
ját jellemző módon az Újvilágban éri el: feltalálták a bélyegzőórát, időelemzési vizsgá¬
latokat végeztek stb.
Mindez természetesen súlyos külső és belső konfliktusok során teljesedett ki, amelyek
a fejlett világban is jószerivel napjainkig tartottak. Eredményeként különvált a munka¬
idő és a szabadidő, a munka helye elkülönült a család lakóhelyétől, a munkára való
szocializálás (iskolázás, képzés) időben és térben is elkülönült a személyiség egyéb
vonásainak fejlesztésétől, a személyiség kibontakozásának szabadsága önálló fontos¬
ságot nyert, a verseny háttérbe szorította a közösségi értékeket, sőt a családot is, és így
tovább.
A kötött munkaidő, a szabadidő, a rendes évi szabadság — és a rendes munkaviszony
alapján különböző jogcímen járó szabadságok is ilyenek — e folyamat termékei, bár
más oldalról hosszú harcok árán született jogosítványok. A munkanélküliség — a kötött
munkaviszony, illetve az ilyen munkaviszonyokat kínáló munkahelyek hiánya — a
megfosztottság, az idő által strukturált magatartások diszfunkcionalitását okozza, innen
a személyiség egészét megrázó hatása.
E folyamat eredményei az ipari forradalom , darálóján" átment nemzedékek utódaiként
mi magunk vagyunk.
Az idő és tér a cigány gyermekek tradicionális szocializációjában
Azok a kultúrák, etnikumok, amelyek nem mentek át az ipari forradalom eme daráló¬
ján, hagyományos időrendet és időszemléletet hordoznak. A tradicionális cigány/roma
közösségek időfogalma is ilyen.
A kulturális konfliktus a modern társadalmi szervezet győzelmével oldódik meg, vagy¬
is az archaikus vagy csak tradicionális kultúrák háttérbe szorulnak, néprajzi érdekes¬
séggé válnak. A problémát súlyosbítja, hogy a két fél egyike sincsen tisztában a má¬
sikkal, tévesen értelmezi a jelenségeket, faji—etnikai konfliktust él át kulturális sajátos¬
ságok eltérése helyett. Nézzük ezt meg közelebbről!
A 19. századi romantika cigány-képe a szabadságot hangsúlyozta nem teljesen alap
nélkül. A szabadság a mai cigányok életszervezésének is hangsúlyozott értéke. Ezzel
állítja önmagát szembe a roma az időnyomás alatt szenvedő gádzsóval — végezzen az
illető hagyományos paraszti vagy modernebb ipari munkát. A gádzsót is, a gádzsó¬
munkát végző romát is élhetetlennek, kevéssé intelligensnek, szánalomra méltónak
tartják.
A hátrányos helyzet a neveléstudományban, illetve az oktatáspolitikában megfosztott¬
ságot jelent — ebben az értelemben használta a fogalmat már Kozma Tamás is a Hátrá¬
103