Stranica 78 [78]
OCR
gek (kompetenciák) kialakítására, mint amilyen a problémamegoldási készség. Ha ugyanis ez nem így lenne, nem alakultak volna ki a mai információs társadalmak bázisai: a régi rendszerben tanult emberek alkották meg a digitális technikát, az internetet etc., és meg tudják oldani azokat a mai problémákat, amelyekre korábban azok hiányában nem is voltak rákényszerítve. Tehát a mai (hazai és európai) közoktatási rendszer egy organikus, szerves fejlődés eredménye, amelyet nagyon nehéz rapid módon reformálni. Erre jó példa a 2005-ben hirtelen bevezetett kétszintű, kompetenciaalapú érettségi. Teljesen átalakult például a történelem érettségi, amelynek alapja az okmagyarázás képessége lett — holott a tanító kollégák még nem ebben a szellemben kaptak tanári képzést! Tehát az oktatás folyamatosan nem organikus reformoktól szenved, hanem jelenleg is változóban van. Ez önmagában kérdéses, hogy helyes-e?? Jót tesz-e a közoktatásnak (általában, illetve a magyarnak), hogy folyamatosan változik, miközben hozzávetőleg 10-20 éves kifutásra van szükség az eredmények társadalmi hatásainak mérésére? , A polgárosodó középosztály és az elit jelentős önerőt szánt a saját és gyerekei oktatására. Megteremtette a szegény állami oktatás magasabb színvonalú alternatíváját. Kialakultak reform pedagógiai [így], elit általános és középiskolák; ezeket ma visszafejleszti az állam." Megnézve a hazai közoktatási rendszert, elitiskolakrol nem feltétlenül lehet beszélni: vannak természetesen olyan alapítványi intézmények, amelyek kizárólag tandíjakból élnek, de ezek száma meglehetősen csekély." Ha viszont ,,elitiskola” alatt a jó nevű budapesti középiskolákat értjük, akkor az , elit" definícióját kell újragondolnunk: ugyanis tény, hogy ide kerülnek a legjobb tanulmányi eredményekkel rendelkező végző általános iskolások. Viszont felmerül a kérdés, hogy ezekben az iskolákban: (1) mekkora hozzáadott értéket termelnek a pedagógusok, valóban képzettebbek-e, jobbak-e, módszertanilag változatosabb eszközökkel rendelkeznek-e, mint más intézmények tanárai? (2) jobbak-e a tanulás anyagi körülményei, mint más intézményekben? (3) Az intézményi rangsorok összeállítását képző mércék (mint az OKTV helyezések, továbbtanulók aránya, kompetenciamérések eredményei) valóban alkalmasak-e az ,,elitség” mérésére? Szóval tulajdonképpen mi is az az elitiskola?® Itt egy példaként csak a mérőszámok problémájára utalok, amely átvezet a hazai két tanítási nyelvű intézmények irányába. Ezen intézmények ugyanis nem állnak jól a továbbtanulóik számát tekintve, mivel diákjaik jelentős része külföldön tanul tovább, viszont a továbbtanulási arány számításakor csak a hazai felsőoktatásban továbbtanulók számát veszik figyelembe!" A további kérdés tehát az, hogy a két tanítási nyelvű középiskolák!" a vitacikk szerzője szerint elitiskoláknak tekinthetők-e? Ugyanis ezen iskolák zöme nem, vagy csak minimális tandíjat kér az oda jelentkezőktől, mégis a legalkalmasabb iskolatípus arra, hogy megfeleljen az új kormányzati rendelkezésnek, miszerint 2020-tól csak középfoku nyelvvizsga birtokában lehet a felsőoktatásba felvételizni." A két tanítási nyelvű iskolák rendszere"? nem csak a vitairat szerzőjének cikkéből maradt ki, de lényegében a (mindenkori) magyar kormányzat gondolkodásából is. Erre álljon itt néhány példa: 78
