Page 63 [63]
akkor a hátrányosabb helyzetű térségek településeit célszerű preferálni, szemben a
kedvezőbb, vagy kifejezetten jó helyzetű térségek településeivel. A 3. számú táblázat
adataiból látszik, hogy a nem kedvezményezett (vagyis nem hátrányos helyzetű) járá¬
sok települései kétszer nagyobb arányban részesültek támogatásban, mint a leginkább
hátrányos, komplex programmal fejlesztendő járások települései. A forráskoncentráció
itt is ajobb helyzetben lévő településekre irányul.
3. táblázat — A 2016. évi kedvezményezett járáskategóriák szerinti csoportok
(Forrás: saját szerkesztés a közzétett döntési lista alapján)
Az alsó és felső értékhatár oszlopában a fejlettséget jelző komplex mutató
szélsőértékeit tüntettük fel.
Alsó Felső Támogatott || Támogatás
értékhatár értékhatár szára (db, (MED
Legnagyobb — 46,96 77,15 181 2133
népességű települések
Nagyobb aa 34,80 46,96 142 2 027
népességű települések
Kisebb seem 31,09 34,80 45 574
népességű települések
Legkisebb 18,62 31,09 93 1265
népességű települések
Az 1. számú térképről az is leolvasható, hogy hazánkban létezik tizenhét olyan leghat¬
rányosabb helyzetű járás, ahol a támogatott települések száma nulla, vagy maximum
kettő. Mindeközben a sokkal jobb besorolású és helyzetű járások települései nagyság¬
renddel több támogatásban részesültek.
A pályázati döntés eredményei elvileg védhetők azzal, hogy a hátrányosabb helyze¬
tű térségekből eleve kevesebb pályázat érkezett, vagy hogy a hátrányosabb helyze¬
tű települések — a pontozás szempontjából — gyengébb pályázatokat nyújtottak be.
Ez az érvelés országos Szinten — megfelelő információk hiányában — ugyan nem
cáfolható, azonban ha az indokok helytállóak is lennének, azok semmiképp nem
keletkeztetnek jogalapot olyan döntésekre, amelyek összhangja a program alapcél¬
jaival legalábbis megkérdőjelezhetők.
63