Stranica 44 [44]
stratégiája: az elit tagjai saját maguk és szűk körük számára gazdasági és egyéb készle¬
teket halmoznak fel, és elhitetik a néppel, hogy megvédik őket a közelgő válságtól.
Ehhez tökéletes eszköz a kerítés, ami távol tartja a még rosszabb helyzetben lévőket,
nehogy elvegyék azt a keveset, ami adott, másrészt hatalomban tartja az elitet, amely
azt a , nép védelme érdekében" emelte. Ebből következik a mű egyik kiemelkedő gon¬
dolata: napjaink újfeudális világában a globális és lokális elittől való távolság lesz az,
ami a túlélést meghatározó legfőbb tényezővé válik.?
Thomas Piketty kutatásaiból tudjuk — utal a szerző a francia sztárközgazdászra —, hogy
a globális összvagyon milyen mértékben centralizálódott az elit kezében, a szabadjára
engedett magántulajdon-alapú piacgazdaság eredményeként. Ennek következménye
napjainkban az újnacionalizmus erősödése, ami egyfajta, a kizsákmányoló globális elit
elleni lázadásként értelmezhető. Az újnacionalizmus azonban nem tudja (és nem is
akarja) megoldani ezt a helyzetet, egyrészt mert képtelen lenne rá, másrészt, mert a
neoliberális kapitalizmussal kiegyezve, a nemzeti vagyon felhasználásával saját (vagy¬
is a globális elit helyi tagjai) helyzetének biztosítására törekszik, miközben az alatta
elhelyezkedő társadalmi osztályokat státuszféltéssel, idegenellenességgel, gyűlöletkel¬
téssel, állami rasszizmussal, egymás és mások elleni uszítással tartja irányítása alatt. A
fejlett országokban egyre inkább terjedő populista, újnacionalista politika előretörése
válságtünetként értelmezhető. Meglepő módon a globalis—kapitalista elit együttműkö¬
dik a nemzeti—populista erőkkel: a két erő egymással ellentétesnek tűnik, de ha bele¬
gondolunk, hogy a neoliberális kapitalizmus már a világháborúk között is együtt tudott
működni az autoriter államokkal, akkor már nem is olyan váratlan a kettő újbóli köze¬
ledése.
A könyv a magyar példán keresztül részletesen bemutatja, hogy az autoriter jobboldali
kormányok óriási kedvezményeket biztosítanak a multinacionális vállalatok számára,
amelyek ezért cserébe szemet hunynak az állami rasszizmus, az emberi jogok és a de¬
mokrácia leépítése felett. A ntal A ttila felsorolja, hogyan kedvez Orbán a kapitalizmus
csúcsszereplőinek, hogyan alakítja ki , hátországát", vagyis a közpénzen hizlalt nemze¬
ti oligarcháit. Az Orbán-rezsim önös érdekből kiszolgáltatja az ország lakosságát a
multinacionális vállalatoknak, amelyek olcsó erőforrásként tekintenek a magyar lakos¬
ságra, miközben a kormány gyűlöletkampánya eltereli a lakosság figyelmét arról, amit
a , nemzeti kormány" saját népe ellen tesz.
Orbán jó viszonyt ápol a nyugat- ellenes keleti zsarnokokkal (Putyin, Erdogan), miköz¬
ben magát Európa védelmezőjének nevezi. Orbán 2010-től az IMF hitel felszámolására
törekedett, látszólag azért, hogy a gazdasági , szabadságharc" jegyében megszabadítsa
az országot a pénzügyi nyomástól, a valós indok azonban a nagyobb pénzügyi mozgás¬
tér biztosítása volt, melynek révén kialakíthatta a máig virágzó viszonyt a kiválasztott
multinacionális vállalatokkal és a hazai oligarchákkal. A szerző ezek után kifejti, ho¬
gyan kedveztek a legtehetősebbek számára az adópolitikával, majd sorra veszi azokat
jogszabályi változtatásokat, amelyeknek hatására a magyar munkavállalók még kiszol¬
gáltatottabbá váltak — a , versenyképesség?" nevében. Sok példa mellett a könyv a
44