Stranica 42 [42]
OCR
leszakadóban lévő középosztálybeliek és a szegényebb társadalmi osztályhoz tartozók, a gyűlöletpolitika és a státuszféltés miatt szavaznak az őket kizsákmányoló elit tagjaira, akik magukról azt állítják, ők az egyetlenek, akik megakadályozhatják a kapitalista kizsákmányolást. Sőt a NER a készülődők USA-ból indult mozgalmához is hasonlitható: ők azok, akik valamilyen katasztrófára készülnek, készleteket halmoznak fel, bunkereket építenek a túlélés érdekében. Orbán Viktor azonban csak saját magának és legszűkebb, leglojálisabb körének ad esélyt, ha bekövetkezne bármilyen társadalmi, politika, gazdasági vagy környezeti katasztrófa, hiszen akinek , semmije nincs, az an-nyit is ér".! A demokrácia leépítésével egyszerre érte el az Orbán-rezsim, hogy a versenyben maradt piaci szereplők együttműködjenek az állami akarattal: , Orbán bárkájának tervei részben itthon készültek, magát a hajót is hazai alvállalkozók építik fel, viszont külföldi alapanyagból, és az üzemanyag is elsősorban külföldről érkezik". A politikai alternatíva hiánya teszi teljessé a hazai összképet. A könyvben többször szóba kerül a globális világ elitje (1%) és a világ többi része (99%) közötti konfliktus; akár a neoliberális globalizációról, akár az autoriter nemzetállamokról van szó, a kevesek fennmaradásának kulcsa a nép kizsákmányolása. Mes-sze vezet az a gondolatmenet, amelyben a szerző a globalizációt az amerikai álom (hamis) ígérete elterjesztésének tekinti, hiszen az a hiú remény kapott szárnyra, mintha bárkiből bármi lehetne; az igazság ezzel szemben az, hogy valójában a globalizáció csak annak jelent korlátlan lehetőségeket, aki megteheti (utazás, oktatás, munkavállalás), a többiek pedig leszakadnak és elszigetelődnek. A globális politikai elit és a nemzetállami politikai elit egymásra találása érhető tetten a mai Magyarországon is. Kitapintható a kapitalizmus imperialista szemléletének gondolati hasonlósága azzal, amit Orbán Viktor is állít, miszerint , a haza nem lehet ellenzékben”. Ugyan a neoliberális kapitalizmus a gyenge nemzetállami kormányok térnyerésében érdekelt, azonban kész a kiegyezésre az autoriter nemzeti erőkkel is, amelyeknél jóval erősebb. Az IMF és a Világbank olyan hatalomra tett szert, amely túlmutat a legerősebb szuverén államok gazdasági erején is, így képesek befolyásolni azokat. A könyv egyik nagy erénye, hogy a kisebb hazai folyamatokat globális nézőpontba helyezve szemléli. A szerző ennek a perspektívának köszönhetően jut arra a következtetésre, hogy a kapitalizmus globális veszélyeivel szemben az emberiség gyakorlatilag védtelenné vált. Erre a legkézenfekvőbb példa, a környezetszennyezés következtében egyre inkább elkerülhetetlenné vagy akár csak lassíthatatlanná váló klímaváltozás; ez szorosan összefügg napjaink menekültellenes politikájának térnyerésével, hiszen a közeljövőben olyan mértékű migráció várható, amelynek eddig csak előszelét érzékeltük. A demográfiai mutatók alakulása nemcsak hazánkban, de a fejlettebb országokban is hasonló képet mutat, az elöregedő társadalom hamarosan fenntarthatatlanná teheti a jelenlegi nyugdíjrendszereket. A globális egyensúly teljes hiányára utal az is, hogy a fejlődő országokban soha nem látott mértékű a népességszám-növekedés, ami élelmezési, egészségügyi, és nem utolsó sorban migrációs kockázatokat hoz magával. A szerző véleménye az, hogy a hasonló problémákra sem az antidemokratikus neoliberális 42
