Stranica 42 [42]
leszakadóban lévő középosztálybeliek és a szegényebb társadalmi osztályhoz tartozók,
a gyűlöletpolitika és a státuszféltés miatt szavaznak az őket kizsákmányoló elit tagjai¬
ra, akik magukról azt állítják, ők az egyetlenek, akik megakadályozhatják a kapitalista
kizsákmányolást. Sőt a NER a készülődők USA-ból indult mozgalmához is hasonlitha¬
tó: ők azok, akik valamilyen katasztrófára készülnek, készleteket halmoznak fel, bun¬
kereket építenek a túlélés érdekében. Orbán Viktor azonban csak saját magának és
legszűkebb, leglojálisabb körének ad esélyt, ha bekövetkezne bármilyen társadalmi,
politika, gazdasági vagy környezeti katasztrófa, hiszen akinek , semmije nincs, az an-¬
nyit is ér".! A demokrácia leépítésével egyszerre érte el az Orbán-rezsim, hogy a ver¬
senyben maradt piaci szereplők együttműködjenek az állami akarattal: , Orbán bárká¬
jának tervei részben itthon készültek, magát a hajót is hazai alvállalkozók építik fel,
viszont külföldi alapanyagból, és az üzemanyag is elsősorban külföldről érkezik". A
politikai alternatíva hiánya teszi teljessé a hazai összképet.
A könyvben többször szóba kerül a globális világ elitje (1%) és a világ többi része
(99%) közötti konfliktus; akár a neoliberális globalizációról, akár az autoriter nemzet¬
államokról van szó, a kevesek fennmaradásának kulcsa a nép kizsákmányolása. Mes-¬
sze vezet az a gondolatmenet, amelyben a szerző a globalizációt az amerikai álom
(hamis) ígérete elterjesztésének tekinti, hiszen az a hiú remény kapott szárnyra, mintha
bárkiből bármi lehetne; az igazság ezzel szemben az, hogy valójában a globalizáció
csak annak jelent korlátlan lehetőségeket, aki megteheti (utazás, oktatás, munkaválla¬
lás), a többiek pedig leszakadnak és elszigetelődnek.
A globális politikai elit és a nemzetállami politikai elit egymásra találása érhető tetten
a mai Magyarországon is. Kitapintható a kapitalizmus imperialista szemléletének gon¬
dolati hasonlósága azzal, amit Orbán Viktor is állít, miszerint , a haza nem lehet ellen¬
zékben”. Ugyan a neoliberális kapitalizmus a gyenge nemzetállami kormányok térnye¬
résében érdekelt, azonban kész a kiegyezésre az autoriter nemzeti erőkkel is, amelyek¬
nél jóval erősebb. Az IMF és a Világbank olyan hatalomra tett szert, amely túlmutat a
legerősebb szuverén államok gazdasági erején is, így képesek befolyásolni azokat.
A könyv egyik nagy erénye, hogy a kisebb hazai folyamatokat globális nézőpontba
helyezve szemléli. A szerző ennek a perspektívának köszönhetően jut arra a következ¬
tetésre, hogy a kapitalizmus globális veszélyeivel szemben az emberiség gyakorlatilag
védtelenné vált. Erre a legkézenfekvőbb példa, a környezetszennyezés következtében
egyre inkább elkerülhetetlenné vagy akár csak lassíthatatlanná váló klímaváltozás; ez
szorosan összefügg napjaink menekültellenes politikájának térnyerésével, hiszen a
közeljövőben olyan mértékű migráció várható, amelynek eddig csak előszelét érzékel¬
tük. A demográfiai mutatók alakulása nemcsak hazánkban, de a fejlettebb országokban
is hasonló képet mutat, az elöregedő társadalom hamarosan fenntarthatatlanná teheti a
jelenlegi nyugdíjrendszereket. A globális egyensúly teljes hiányára utal az is, hogy a
fejlődő országokban soha nem látott mértékű a népességszám-növekedés, ami élelme¬
zési, egészségügyi, és nem utolsó sorban migrációs kockázatokat hoz magával. A szer¬
ző véleménye az, hogy a hasonló problémákra sem az antidemokratikus neoliberális
42