Page 33 [33]
Centralizált hatalommegosztás,
megtépázott demokrácia, jogállami végjáték
A.Gergely András
A hazai politikai tudományok felparcellázottságának és politikai tagoltságának belátá¬
sával nehéz arra a szaktudományos következtetésre jutni, hogy a mindennapi sajtóviták
és félhangos kötözködések, vagy elvont meta-teoretikus szárnyalások között a legcse¬
kélyebb figyelem is fordulhat a hazai szakirodalom jogelméleti, alkotmányjogi vagy
jogantropológiai feltárása felé. S talán még ennél is ritkásabban járdogálnak kollégáink
a parlamenti joggyakorlat politikai szociológiai dimenziói, az alkotmányelméleti és
narratív közpolitikai belvilágok tájékán, ahonnan példaképpen az alábbi szakmunka is
vétetett.
Nem vagyok a tudományterület felkent szakembere, ám politikai aktorként legalább
annyira, mint politikatudományi kutatóként, talán mégiscsak jelzéssel élhetek, ha úgy
látom, alapozó szakmunka jelenik meg. Ez nem szokásunk — már ha nem áll érdekünk¬
ben —, nem kötelezettségünk, nem helyezkedésünk megoldása. Már jó ideje nincs hazai
politikatudományi kritika a tudásterületek és akadémiai intézmények kölcsönhatásait
érdemben érzékelő kutatók között sem, még kevésbé a társtudományok területéről ,,at¬
olvasás" formájában, meg aztán elhatalmasodott a pártcsoportosítási, vagy besorolási
és hovatartozási kényszer, így a legkisebb esélye van annak, hogy a , köztes" területi
munkákra kellő figyelmet fordítunk.
Szaktudományi kritikai minősítésre magam sem vállalkozom, nem utolsósorban a kellő
jogalkalmazási és jogkodifikációs beavatottság hiányában. Azt azonban mégis megte¬
hetem, hogy a partnerségre, a kölcsönhatások kialakult rendszerére, a respektálandó
szakismeret tudomásul vételére egy pillantásnyi figyelmet szánjak. Nem mert , értek
hozzá", hanem mert érteni próbálnék — legalább a befogadásához, elfogadásához, a
róla való tudás fontosságának elismertetéséhez. S persze ennyi bevezető hangolás után
immár pompás koncertnek kellene következnie. . .
Most mégis inkább csak utalok a , játszó muzsikusokra", a koncert-környezet és a mi¬
lié tónusaira, a díszletek és a szcenikai alkalmazások meglétére. Olyan kötettel teszem
ezt, melynek az Olvasó felé méltó módon közvetíthető vállalása, filozófiája, morálja,
vázlata és kibontása van, s ez nem politikai, hanem leginkább szakpolitikai, jogpoliti¬
kai, demokratikus jogelméleti. A Centralizált Magyarország — megtépázott jogvéde¬
lem. A hatalommegosztás rendszerének változásairól (2010—2014) című kötetről van
szó.! A szerző Dr. Bárándy Gergely, jogi doktor, országgyűlési képviselő volt a ma¬
gyar parlamentben, közjogi kabinetvezető, az ellenzéki helyzetbe jutott párt elnökségi
33