Stranica 28 [28]
OCR
került sor több pedagógus tüntetésre, melyek a közvélemény figyelmét is egyre inkább az oktatás helyzetére irányították. Valószínűleg a társadalmi nyomásnak köszönhetően jelentette be a kormány, hogy a KLIK-et megszünteti, és az újonnan létrehozandó intézmény csak fenntartói és munkáltatói feladatokat lát majd el, így minden más jogkör visszakerül az iskolaigazgatókhoz. Az iskolaigazgatóknak lesz pénzállományuk is, így nem kell minden egyes eszközbeszerzéshez a központi jóváhagyás, mely veszélyeztette az iskolák mindennapi működését. Palkovics László oktatási államtitkár egy televíziós nyilatkozatban elmondta, hogy az egyetemek működését az új intézmény nem fogja befolyásolni, azok működése megfelelő. A törvénynek köszönhetően több oktatási intézmény fenntartása az egyházakhoz került át, s a 2009-2010-es időszakhoz képest a 2014-2015-ös tanévre az egyházi tulajdonban lévő általános iskolák száma valamivel több mint százzal nőtt, míg a gimnáziumi intézmények esetében ez a szám harminc. 2005 óta közel 200.000-rel kevesebben tanulnak a közoktatásban, miközben az egyházak akkor még csak ezreket, ma már negyedmillió diákot oktatnak. Az egyházi iskolákban a jobb anyagi lehetőségeknek — az egyházi iskolák megkapják az állami támogatásokat és az egyháziakat is — köszönhetően egyre több tanulót iratnak be a szülők. Az, hogy az egyházi intézményben tanulók száma egyre inkább növekszik, megegyezik a kormány céljaival. A magyar önkormányzatok szuverenitásának változása A magyar önkormányzati rendszernek rendkívüli jelentősége van egészen a középkor óta. A magyar önkormányzatiság a vármegyék szuverenitásából ered, így bármilyen vitás kérdés álljon is fenn az állam és az önkormányzat között, a történelmi gyökerek menetrendszerűen előkerülnek az önkormányzati hatalom és függetlenség fontosságának alátámasztása érdekében. A rendszerváltás óta eltelt 29 évben az önkormányzatok kötelezettségei és felügyelete gyakran változott. A rendszerváltáskor érthető módon a törvényalkotók vissza akarták adni az önkormányzatoknak a törvény által megengedett maximális szuverenitásukat, ami kezdetben jól működött, és azt örömmel fogadták az állampolgárok is, azonban az évek előrehaladtával láthatóvá váltak a rendszer negativumai is. Főként a megnövekedett feladataik miatt az önkormányzatok eladósodtak, és 2010-re az önkormányzatok adósságállománya elérte az 1200 milliárd forintot. Az önkormányzatok érthető módon az államtól vártak megoldást a problémára, aminek következtében a szuverenitásuk egy részét fel kellett adniuk az állam javára. Ezen áldozatnak tudható be az oktatási rendszer előbbiekben ismertetett átszervezése, miközben az önkormányzatok hitelfelvételi lehetőségei is beszűkültek. A központi forráselosztás rendszerén is változtattak, így az erősebb gazdasági potenciállal rendelkező települések kevesebb állami támogatást kapnak, mint a hátrányosabb helyzetben lévő társaik. Az átalakítások előtt voltak néhányan, akik azt a nézőpontot képviselték, hogy hazánknak a svéd önkormányzati modellt kellene átvennie, ahol a helyi önkormányzatok számát először 2498-ról 1037-re csökkentették, majd további csökkentések révén 278 helyhatóság maradt. Vagyis igen sok területi önkormányzatot megszüntettek vagy 28
