Stranica 25 [25]
tás, mely a helyi szervek nagyobb önállóságát eredményezi. Az önállóság azonban
nem jelent teljes szuverenitást, hiszen az állam részét képezi az önkormányzat is. , A
decentralizáció szűkebb értelemben a hatalom tényleges megosztása a területi döntés¬
hozókkal, akiknek nincsenek a központi szerveknek szervezetileg alárendelve."
A dekoncentráció a hierarchián alapul, tehát a helyi-területi szervek alárendeltségét
jelenti a központi hatalomnak. Ez egyben a szabad döntési jog korlátozását is mutatja,
hiszen az ilyen alapokon szerveződő önkormányzat minden esetben a központi köz¬
igazgatási szerv felügyelete alatt működik. Hatalma pusztán közvetített hatalom, és
hatásköre csak a megadott feladat ellátására terjed ki. Ezek után fontos megemlítenünk
a szubszidiaritás elvét is, melynek tartalmi elemei már az ókorban is megjelentek,
azonban a gyakorlatban a II. világháborút követően kezdték széles körben alkalmazni,
majd vált az Európai Közösség alapelvévé. Az Európai Bizottság egykori francia elnö¬
ke, Jacgues Delors a következő két aspektust jelölte meg a szubszidiaritás alapjaiként:
e . mindenki gyakorolhassa a feladatkörét azon a szinten, ahol erre ő a legalkalma¬
sabb;
s a központi hatóságok vállaljanak kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy minden
eszközt megadjanak mindenkinek a lehetőségeik teljes kiaknázásához.
A mai modern államokban a szubszidiaritás a hatalom korlátozásának és a beavatkozás
felügyeletének az elve, melyet a maastrichti szerződés emelt be az alapszerződésbe
(Európai Unió Alapszerződése, 5. cikk (1) bekezdés). Tekintettel arra, hogy ezek egy¬
séges elvek és modellek az önkormányzatiság fogalomkörét illetően, így a magyar
önkormányzati rendszert is ezen modellek szerint alkotta meg a struktúrát szabályozó
törvény.
Ezek után térjünk vissza a legújabb magyar Önkormányzati törvényhez. A törvény a II.
fejezet 13. cikk (1) bekezdésében részletesen leírja az önkormányzatok által ellátandó
feladatok körét. Ebben 21 tevékenységet jelöl meg a településrendezéstől, a kulturális
és a szociális feladatokon át a hulladékgazdálkodás és a vízműszolgáltatás ellátásáig.
Az új Önkormányzati törvény részletesebben szabályozza az önkormányzatok által
ellátandó feladatokat, beemelve új témákat, és állami felügyelet alá vonva eddigi ön¬
kormányzati feladatokat. A településfejlesztés, településrendezés mindkét törvényben
benne van, azonban a település-üzemeltetés megjelenése új fogalom, igaz, az ellátandó
feladatok közül néhány már a korábbi törvényben is megjelent.
Az új törvény az alábbi feladatokat emeli be a település-üzemeltetés közé: köztemetők
kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, a kéményseprő-ipari
szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása,
közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, valamint a gépjárművek
parkolásának biztosítása. Vagyis konkretizálja azon feladatokat, melyeket az önkor¬
mányzat köteles ellátni. Korábban e feladatok nem kerültek külön kijelölésre. A részle¬
tes szabályozás oka véleményünk szerint a szabályozás hiányából eredő jogviták meg¬
25