Oldal 23 [23]
Az Alaptörvénybe foglalt módosítások
hatása az önkormányzatok szuverenitására
Fekete Sándor
A 2011. évi CLXXXIX. törvény — Magyarország helyi önkormányzatairól
Orbán Viktor a 2010-es választási kampányban egyik elsődleges céljaként említette,
hogy amennyiben az állampolgárok bizalmat szavaznak neki és pártjának, úgy teljes
közjogi reformot hajtanak végre, és a már számos sebből vérző alkotmány helyett egy
új alaptörvényt fognak alkotni. A 2010-ben lezajlott választásokat a Fidesz-KDNP
megnyerte, és a szavazatok összesítését követően világossá vált, hogy kétharmados
többség birtokában az ellenzék nélkül is elindíthatják az alkotmányozási folyamatot.
Ennek eredményeként 2011. április 18-án az Országgyűlés elfogadta az új alkotmányt,
Magyarország Alaptörvényét. Az előirányzottaknak megfelelően teljes közjogi refor¬
mot hajtottak végre, melynek során módosításra került az önkormányzati törvény is.
Ahhoz, hogy az 1990. évi Önkormányzati törvény! és a 2011. évi Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló törvény? közötti különbségeket meg tudjuk ragadni, az alkot¬
mányokban rögzített szabályokat kell megvizsgálnunk és a hiányzó láncszemeket fel¬
tárnunk.
Első lépésben fontos megfigyelnünk, hogy a két alapjogi dokumentum miként rendel¬
kezik az önkormányzáshoz való jogról. Az Alkotmány a helyi önkormányzáshoz való
jogra épít és minimalista módon szabályozza az állam fennhatóságát az önkormányza¬
tok felett. Ez nem meglepő, hiszen az Önkormányzati törvényt közvetlenül egy elnyo¬
mó diktatórikus rendszer megszűnését követően alkották meg, így elsődleges szempont
volt az állami kontroll drasztikus csökkentése. Az önkormányzatokat megillető alapjo¬
gok általánosak voltak, azaz minden önkormányzatra kiterjedtek. Sajnos azonban ez a
rendszer a sok apró önkormányzat és a túlszabályozás miatt finanszírozhatatlanná vált,
melyre az Alaptörvény próbál megoldást találni. Az Alaptörvény azonban az önkor¬
mányzáshoz való jogról nem rendelkezik, ehelyett a helyi közügy fogalmát emeli be a
törvény szövegébe. Úgy fogalmaz, hogy , Magyarországon a helyi közügyek intézése
és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek" (31.
cikk (1) bekezdés). A helyi önkormányzás jogát a települések és a megyék állampolgá¬
rainak kezébe adja, így kizárólag az önkormányzás jogának teljes elvonása sérti az
Alaptörvényt, mivel a helyi önkormányzáshoz való alapjog nem jelenik meg a törvény¬
ben. Az állampolgárok közvetlenül helyi népszavazás útján, míg közvetetten a válasz¬
tott képviselők segítségével gyakorolhatják az önkormányzati jogaikat. E jogok a helyi
közakarat kifejezését és a közakarat megvalósítását jelentik a törvény szerint. Ennek
23