Oldal 17 [17]
rosok peremkerületeiben vizsgálta az új mecsetek felépítését, megnyitását kísérő nyil¬
vanos diskurzust. Megállapítása szerint a muszlim közösségek démonizálását az ősla¬
kosok áldozati szerepben való feltüntetése, illetve heroizálása kíséri a közbeszédben.
Bár az ellentét kibékíthetetlennek tűnik, a nagy hatású kultúrtörténész, Aleida Ass¬
mann kötetünkben ismertetett esszéje arra bátorít, hogy mégsem reménytelen a párbe¬
széd megteremtése. A 2015-ben kialakult menekültválság , szemmel láthatóvá tette a
nyugati társadalmak belső hasadását, halaszthatatlanná tette egy új társadalmi szer¬
ződés jogi, politikai és társadalmi keretfeltételeinek kialakítását." (366.) A szerző a
szabadságjogok túlhangsúlyozásával szemben az emberi kötelességek tanára és az eu¬
rópai kultúra mélyrétegeiben gyökerező fogalmakra alapozza javaslatát. Azt, hogy a
migráció kérdése valóban nem megoldhatatlan probléma, történeti példa is igazolja. A
jugoszláviai menekültek befogadása arra utal, hogy egy elkötelezett kormányzat, nem
nélkülözve persze a nemzetközi segítséget, képes lehet a humanitárius válság kezelésé¬
re — ha a krízishelyzetben óhatatlanul magasra csapó idegenellenes indulatokat nem
saját belpolitikai helyzetének megerősítésére használja fel.
Hankiss Elemér emlékére
Hankiss Elemér alakja, kezdeményezései és az általa képviselt értékrend zsinórmérté¬
kül szolgált a Közös dolgaink projekt megindításához és működtetéséhez, ezért külön
örömmel közöltük az ő munkásságára emlékező, gondolatait értékelő, továbbvezető
írásokat.
Z. Karvalics László egy 2008-ban elhangzott, az Internet természetéről szóló előadás
és az azt követő levélváltás szövegét publikálja, kapcsolódva a nagy amerikai egyete¬
mek gyakorlatához, amelyek , tervszerűen archiválják a legkiválóbb professzorok,
legnagyobb hatásúnak tartott kutatók, az "égitestként világító nagy szellemek"? (lumina¬
ries) minden egyes személyes szövegét, beleértve az elektronikus levelezésüket is, hogy
az utókor számára megmaradjon az esély ezek felhasználására". (440.)
A. Gergely András Hankiss talán legismertebb művéről, Az emberi kalandról készített a
legvégső kérdéseket feszegető esszét: , Tudunk-e "itthon" lenni még a világban, s van-e
még világ körülöttünk? Ha van, az a miénk-e még, köröttünk forog-e, vagy már régen a
periférián lakozunk, s fel sem ismerjük a margóra futás veszélyeit?" (468.) Végül
Trádler Henrietta a Helikon Kiadó Hankiss-emlékkötetéről és a Magyar Tudomány
különszámáról írt igen alapos recenziót, a két kötet visszaemlékezései, tanulmányai
alapján public intellectualként értelmezve, értékelve Hankiss személyét, kutatói és
filozófusi attitüdjét.
*
A kötet tanulmányai alapján kibontakozó összkép sem a magyarországi tarsadalomfej¬
lődés és közpolitika kérdéseit, sem a világ helyzetét illetően nem igazán biztató. Mégis
abban a reményben készítettük el az összeállítást, hogy hozzájárulhatunk a legalapve¬
17