OCR
Globális válságtünetek Kissé talán meglepő lehet, hogy 2020 legnagyobb kihívására, a koronavírus-járványra mindössze két írás reflektál: Tóth Márton a katalán autonómia helyzetével kapcsolatban, Hajnal Klára pedig a globális ökológiai krízissel összefüggésben foglalkozik a pandémiával. A kötetünkben szereplő írások egyik legtöbbet tárgyalt kérdésköre a bolygónkat fenyegető ökológiai válság. Hajnal Klára gondolatmenetének kiindulópontja, hogy az ezredforduló óta folyamatosan mélyül az a , komplex globális válság, amelyben a társadalmi, gazdasági és környezeti problémák rendkívül bonyolult összefiiggésrendszerben jelentek meg." (306.) A válság origója a természet és a civilizáció közti egyensúly megbomlása, amit a végletekig fokoznak a modern termelési technológiák. Gyökeres változtatásara, paradigmaváltásra, a fejlődés fogalmának alapvető újragondolására van tehát szükség. 1° Hajnal gondolatmenetéhez kapcsolódik Laborczi Pál cikke,'! amely alapvetően egy tradicionalista modernitás-bírálat felől közelíti meg a kapitalista gazdasági rendszert, a klímaváltozás elsődleges okát. A szerző a német—argentin közgazdász, Silvio Gesell (1862-1930) pénzelméletét látja alkalmasnak arra, hogy a kapitalizmus megannyi romalternatívát kínál Marx kritikus újraolvasása, amely a francia értelmezési hagyományban , nem a reális szocializmus gyanús beteljesülését jelentette, hanem a tőkés szervezeti doktrína ellenében felkínálható alternatívát, a létező kapitalizmus kritikai átlátását, rendszerlogikájuk egyik értelmezési lehetőségér" — írja Étienne Balibar művét ismerteve A.Gergely András. (149.) Azt, hogy az értelmiségen túl a társadalom széles rétegeit foglalkoztatja az útkeresés, más törekvések — antiglobalista protestmozgalmaktól az egyes embert megszólító és mozgósító művészeti projektekig — is igazolják. Bagi Judit alapos elemzésében az 1999-es seattle-i tömegtüntetések lefolyását vizsgálja, A. Gergely András pedig a brazil Sebastiáo Salgado fotóművész Genesis című kiállításáról írt bírálatot. Erdős László szintén az egyéni perspektívát helyezi előérbe az állatvédelemről írott cikkében: mindannyiunk személyes döntésétől függ, hogy az állatokra ne nyersanyagként, hanem személyként tekintsünk, elősegítve az ipari állattartás — a globális klímaváltozás szempontjából is igen fontos — visszaszorulását. Talán nem túlzás, hogy a tanulmányok mindegyike mögött felsejlik az aggodalom, hogy az ökológiai válság fenyegető közelségében egyik megoldási lehetőség sem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Míg a gazdasági elméletek a politikai akarat nélkül nem válhatnak gyakorlattá, addig a társadalmi mozgalmak az átgondolt vezetés és a közös identitás hiánya miatt ítéltetnek bukásra, az egyéni döntések pedig végső soron kevésnek bizonyulnak a gyökeres változáshoz. Az ökológiai válsággal szervesen összefüggő kérdéskör a migráció egész Európát megrázó problematikája, melyre ugyancsak több írás reflektál. Andits Petra katalán vá16