Stranica 16 [16]
Globális válságtünetek
Kissé talán meglepő lehet, hogy 2020 legnagyobb kihívására, a koronavírus-járványra
mindössze két írás reflektál: Tóth Márton a katalán autonómia helyzetével kapcsolat¬
ban, Hajnal Klára pedig a globális ökológiai krízissel összefüggésben foglalkozik a
pandémiával.
A kötetünkben szereplő írások egyik legtöbbet tárgyalt kérdésköre a bolygónkat fenye¬
gető ökológiai válság. Hajnal Klára gondolatmenetének kiindulópontja, hogy az ezred¬
forduló óta folyamatosan mélyül az a , komplex globális válság, amelyben a társadal¬
mi, gazdasági és környezeti problémák rendkívül bonyolult összefiiggésrendszerben
jelentek meg." (306.) A válság origója a természet és a civilizáció közti egyensúly
megbomlása, amit a végletekig fokoznak a modern termelési technológiák. Gyökeres
változtatásara, paradigmaváltásra, a fejlődés fogalmának alapvető újragondolására van
tehát szükség. 1°
Hajnal gondolatmenetéhez kapcsolódik Laborczi Pál cikke,'! amely alapvetően egy
tradicionalista modernitás-bírálat felől közelíti meg a kapitalista gazdasági rendszert, a
klímaváltozás elsődleges okát. A szerző a német—argentin közgazdász, Silvio Gesell
(1862-1930) pénzelméletét látja alkalmasnak arra, hogy a kapitalizmus megannyi rom¬
alternatívát kínál Marx kritikus újraolvasása, amely a francia értelmezési hagyomány¬
ban , nem a reális szocializmus gyanús beteljesülését jelentette, hanem a tőkés szerve¬
zeti doktrína ellenében felkínálható alternatívát, a létező kapitalizmus kritikai átlátá¬
sát, rendszerlogikájuk egyik értelmezési lehetőségér" — írja Étienne Balibar művét is¬
merteve A.Gergely András. (149.)
Azt, hogy az értelmiségen túl a társadalom széles rétegeit foglalkoztatja az útkeresés,
más törekvések — antiglobalista protestmozgalmaktól az egyes embert megszólító és
mozgósító művészeti projektekig — is igazolják. Bagi Judit alapos elemzésében az
1999-es seattle-i tömegtüntetések lefolyását vizsgálja, A. Gergely András pedig a brazil
Sebastiáo Salgado fotóművész Genesis című kiállításáról írt bírálatot. Erdős László
szintén az egyéni perspektívát helyezi előérbe az állatvédelemről írott cikkében: mind¬
annyiunk személyes döntésétől függ, hogy az állatokra ne nyersanyagként, hanem
személyként tekintsünk, elősegítve az ipari állattartás — a globális klímaváltozás szem¬
pontjából is igen fontos — visszaszorulását.
Talán nem túlzás, hogy a tanulmányok mindegyike mögött felsejlik az aggodalom,
hogy az ökológiai válság fenyegető közelségében egyik megoldási lehetőség sem váltja
be a hozzá fűzött reményeket. Míg a gazdasági elméletek a politikai akarat nélkül nem
válhatnak gyakorlattá, addig a társadalmi mozgalmak az átgondolt vezetés és a közös
identitás hiánya miatt ítéltetnek bukásra, az egyéni döntések pedig végső soron kevés¬
nek bizonyulnak a gyökeres változáshoz.
Az ökológiai válsággal szervesen összefüggő kérdéskör a migráció egész Európát meg¬
rázó problematikája, melyre ugyancsak több írás reflektál. Andits Petra katalán vá¬
16